SZIN 4.nap

SZIN 4. nap élménybeszámoló

_mg_8935_ok

Elérkezett a záró nap, kissé leharcoltan ébredtünk, de hamar összeszedtük magunkat, mert páran átjöttek délután iszogatni. Közben hangolódásképpen Supernem számokat hallgattunk, felkészülve az esti koncertre. Jó hangulatban érkeztünk a Kiscsillagra. Személy szerint nem szerettem sose se a Kispált, se bármelyik Lovasi zenekart; így ez a koncert se váltott ki belőlem semmilyen érzelmet. Egyedül a “Pénz miatt” című számukat ismertem, amit Péterfy Bori is játszik. Pár szám után el is hagytuk a helyszínt, hisz kezdődött a Fish!. Sajnos valamiféle szervezési hiba folytán az egyik legkisebb, fedett színpadra lettek száműzve a “Halak”; ám ez nem tántorította el őket attól, hogy zúzzanak egy nagyot. A zenekarról egy korábbi írásomból idéznék pár sor:

“A Fish!-sel  2008-ban találkoztam Hegyalján. Épp regenerálódtam a nyitó-nap után, amikor pár szomszédos sátorlakóék vadul elkezdtek győzködni, arról hogy mindjárt játszik a nagyszínpadon egy Fish nevezetű zenekar. Na hoppá, feltankoltam pár gyógysört, gondoltam ha a nagyszínpadon játszanak, csak tudhatnak valamit a „Halak”. Amennyit futva sikerült megtudnom a bandáról, először beskatulyáztam őket a megint valami béna-Mr2-által-felfutatott-kamu-alter banda csoportba. Amint a helyszínre értem – egy délután négyhez képest – igen méretes tömeg fogadott, amikor pedig a színpadra néztem, 4 srác, a bass-gitáros egy szál törülközőben. Természetesen, ahogy azt illik, hátul helyezkedtem el, ám nem sokáig bírtam a punnyadást. A számok iszonyatosan ütöttek, rögtön hozzá kellett adnom szerénységemet is a hangulathoz. A koncert után a többi táborlakótársamnak végig kellett hallgatniuk kb az egész fesztivál ideje alatt, hogy mekkora volt a „Fish!” és hogy lehettek annyira felelőtlenek, hogy inkább valami borospincében dohosodtak. Amint hazaértem, rögtön felforgattam a Youtube-t az összes fellelhető számukért, majd ki is kerestem a legközelebbi koncertlehetőséget. Azóta, amikor csak tehetem, ott vagyok a bulijaikon. […] A számok tipikusan olyanok, hogy nem bírod sokáig sörrel a kezedben, minél gyorsabban elfogyasztod, annak érdekében hogy minél előbb kezdhess önfeledten ugrálni.”

 fish-koncert

Nos ez semmit sem változott az évek alatt, kijött a “Sav” albumuk, fergeteges számokkal (pár napja a sport-napon igen nagy örömömre, ezt az albumot tették be, a szokásos unalmas diszkó-tucc-tuccok helyett). Tavaly az egyik bulijukban levált a falról egy radiátor, és elkezdett body-surfingelni a közönség feje felett. De már láttam halaknak beöltözött lányokat, és nyársra feltűzött nyers halakat is a koncertjeiken.

A következő állomás egy Nemjuciperformansz volt; akik a Hegyaljás bulihoz hasonlóan, itt is odacsaptak a közönségnek. Juci előadására egyértelműen Mick Jagger és a Rolling Stones hatott a legjobban, ahogy ezt ő is elmondta. Egy vele készült riportot ittláthattok. A koncertet 110%-on énekelte végig, dögös volt és őrült. Az utolsó számok között előkerült egy akusztikus gitár is, amivel saját magát kísérve adta elő a“Runaway” című slágerüket. De felcsendült az egyetlen magyar nyelvű számuk, a “Nem” is. Plusz pozitívum még, hogy a lemezbemutató koncertjükön, Jucival a  dobok mögött, eljátszotta a zenekar a Doors “Riders on the storm” szerzeményét is.

048

Ezek után elkövetkezett az általam várt, számomra legnagyobb horderejű koncert: a Supernem. Sajnos ugyanott játszottak, ahol a Fish!, de a sátorból kiömlő embertömeg sejtette,hogy itt nem egy akármilyen buli lesz. A fesztiválokon igen fájó pont számomra, az időkorlát, így itt is csak másfél órán át élvezhettük a mai magyar rockzene egyik legnagyobb királyát. Tavaly jöttek ki a “Tudományos-fantasztikus pop” albumukkal, ami egyértelmű telitalálat volt, és kiderült mit csináltak a fiúk 4 évig. Kevés olyan album van, amin minden egyes szám ütős, de ez olyan. Több zenekar lő hatalmas bakot azzal, hogy a legújabb albumukról játszanak 5-6 számot, ezzel elriasztva a régebbi rajongókat (pl. Tankcsapda); ám aSupernem a legfrissebb lemezük dalaival, olyan ütős koncertprogramot rakott össze, ami végig fenntartja az érdeklődést. A régebbi albumok számai közül a legnagyobb tombolás a “Van valaki a szekrényben” és a “Számolj rám” alatt volt. Szabi az egész koncert alatt apait, anyait beleadva, a tőle szokásos módon kissé magasabb mikrofonba énekelt, felfelé, hatalmas alázattal; és a közönség ezt meg is hálálta. A zenekar a végén a “Rendőrsztori”“Generáció” és “Tudományos-fantasztikus pop” trióval adta meg nekünk a kegyelemdöfést. 10/10 pont.

 242

Ezután ellátogattunk az egyetlen külföldi koncertre (amin voltunk), Lou Begára. Mindenki leszólt, hogy minek akarok rá elmenni, tök cink, de volt egyszer egy Lou Bega kazim még gyerekkoromban, és úgy emlékeztem hogy jó. Hát nem volt. Mindenki a legnagyobb slágert várta állva, a “Mambo No.Five”-t. A többi “számnál” fájdalmas lötyögés volt tapasztalható a közönség részéről, a színpadon a szokásos fehér öltönyét feketére cserélő fenegyerek, a táncoslányokkal el akarta hitetni, hogy milyen jó a hangulat, de kevés sikerrel. így amint eljátszották a közepén a fent említett számot, el is hagytuk a környéket.

 072

Sajnos az utolsó koncertünk eléggé elszomorító volt, de ez nem csorbíthatta el a 2012-es SZIN-es élményeinket. Jól sikerült összeválogatni a koncerteket, és több újat is megismerhettünk. Jövőre mindenképp visszatérünk!

 

Minden vélemény számít!