Miért nem legalja a Hegyalja?

Hegyalja_napfelkelte

 

A következő írásban Petra tavalyi első “Hegyaljájáról” olvashatunk:

Híresen nem az a típusú fesztiválozó vagyok, aki él hal a koncertekért és az azokon való pontos megjelenésért. Utólag mindig sajnálom is egy kicsit, ha egy kedvenc együttest csak a messzeségből hallok, ha egy kedves zeneszám utolsó traktusát kapom csak el, vagy ha egyáltalán teljes egészében lemaradok egy kihagyhatatlannak ígérkező koncertről. Persze ennek az ún. szabadfesztiválozásnak is megvannak a maga előnyei. Olyan dolgokat is meglát, megél az ember a tomboló fergeteg peremén csücsülve, amit esetleg egyetlen koncerten sem tapasztalhat.

Így történt ez idén is, mikor életem legelső Hegyalja fesztiválján vettem részt. Kezdeti stádiumban, mikor a baráti társaságban felmerült a Hegyalja neve, sűrű sóhajtozás és némi borúlátó jajongás követte az ötletet. A Hegyaljával kapcsolatban temérdek riadalomkeltő mendemonda jár a köztudatban, kiindulva csak abból a tényből, hogy sokan a legalja fesztiválnak becézik/csúfolják eme becses eseményt. Felmerült a kempingezés problémája is, egyes értesülések szerint a fesztivál saját kempingje oly rossz állapotokat élt már meg, amely azt sugallja külön, fizetős kempingbe érdemes menni, ha bárkinek is kedves a sátra és alkoholgőzös kempingélete. Felmerült a zenei ízlés egysíkú mivolta, miszerint csak is kizárólag rock az, amit arrafelé hallgatni illendő. (Ez utóbbi tézis már program elolvasásakor is cáfolásra került.) Sok szellemi és fizikai akadályon túl, három bátor lovag maradt, aki mégis úgy gondolta ellátogat a Hegyaljára és megismeri eme hírhedt fesztivál valóságát.

Mit ne mondjak, első nap Tokaj városán áthaladva, felmerült némi egészséges kétség a fekvő-ülő kéregető punkok és a délután épp a Tiszába gyomortartalmat ürítő tizenéves fiatalság láttán. Ezt a lehető legkönnyebben és leghatékonyabban némi alkoholtartalmú ital segítségével lehetett oldani, aminek következtében még a szögecses bakancs is barátságos pipellőnek tűnik az ember szemében. Persze itt is megvoltak a szokásos etapok, mint például másfélórás sátorállítás 10 perc helyett, egymás telefonmentes elvesztése, emberkeresés vagy  koncertbaleset, és így tovább, mint minden fesztiválon.

Hála az égnek mindezen önszántunkból felvett hátráltató tényező ellenére számos igen kiváló koncertre is eljutottunk.  Így volt ez a polgárpukkasztó beszólásokkal tarkított Nemjuci, a felfoghatatlan színpadi látvánnyal gazdagított Parov Stelar, a lendületes Doors Emlékzenekaron és a táncoslábú Brains esetében is. Utóbbi felsorolás a teljesség igénye készült, amelyet igény szerint akár a végtelenségig bővíteni lehetne.

Amit viszont mindenképp ki szeretnék emelni a Hegyalja fesztivállal kapcsolatban, az Tokaj városának szerepe, amely nemcsak a festői szépségű Tisza-Bodrog összefolyásának látványát, az Kopasz-hegy panorámáját és elragadó belvárosát adta oda a fesztiválnak, hanem az ott élők segítségét, munkáját is. Kiemelném az árnyas parkoló szerepét, ahol az őrző-védő bácsi stílusos kempingbiciklijével minden órában körbement és ellenőrizte az autók, helyenként az ott tartózkodók épségét is. A fesztivál végére már mindenkit arcról ismert, így látva el controlling funkcióját, kiegészítve a helyes létszám észben tartásával. Ugyanígy említeném a bejáratnál kisbódéban lakó mindig kedvesen köszöntő urat, akiről kiderült dinnyeszakértő; ahogy épp az általunk vételezett görögdinnyét is hiteles szakértetői véleménnyel kívánta ellátni elfogyasztása előtt. De semmiképpen sem hagyjuk ki városi kis üzlet dolgozóit, akik éjt-nappallá téve töltötték a bolt kínálatát lehetővé téve a bor által okozott gyomorsavtúltengés hatékony csökkentését. Végül, de nem utolsó sorban kiemelném Tokaj elsőszámú kiválóságát, a borospincék világát, ahová szakadatlanul áramlottak be a borkóstolásra avagy a nagyobb mennyiségek fogyasztását célul kitűző fiatalok.

Mindezen felsorolás számomra mind azt testesíti meg, hogy a Hegyalja egy ember- és természetbarát fesztivál, ahol minden téves hír ellenére, bármilyen látogató ízlése kielégíthető. A fesztivál sokszínű és emberléptékű, diák- és pénztárcapárti, a célja pedig egy igazi fesztivál létrehozása festői környezetben, kiváló előadókkal és utánozhatatlan hangulattal.

Hegyalja, jövőre, Veled ugyanitt, ugyanígy.

 

Oláh Petra

 

Minden vélemény számít!