I. Műegyetemi Elsősegélynyújtó Verseny és felkészítések

A Műegyetemi Vöröskereszt november hónapban szeretettel
várja más hallgatói szervezetek tagjait is háromórás ingyenes
elsősegélynyújtás felkészítésére. A felkészítések nem akkreditáltak,
azaz végzettséget nem adnak, de jó alkalmat jelentenek arra, hogy
megismerjétek az elsősegélynyújtás alapelveit és fogásait, valamint
gyakoroljátok azokat. A tréningek 3 órásak, péntekenként 16-19 óra
között kerülnek megrendezésre.

A felkészítésekre itt tudtok jelentkezni:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dHk2ODVhaHB0RldxSFNaS1BLZ21sUEE6MQ

Egyúttal szeretnénk meghívni titeket az I. Műegyetemi Elsősegélynyújtó Versenyre! Az elsősegélynyújtó versenyen való részvétel kiváló csapatépítés, ráadásul hasznos gyakorlati ismereteket is szerezhettek közben! A felhívást itt találjátok: http://www.facebook.com/event.php?eid=184579904960623 .

Nevezési határidő: november 18. 24 óra. Mind két programon várunk szeretettel titeket, és kérünk segítsetek eljuttatni hírüket tagjaitokhoz! Köszönettel, Molnár András, elnök Magyar Vöröskereszt, Műegyetemi Helyi Szervezete (egyetemi öntevékeny kör)

Mozigépész – Tintin kalandjai (The Adventures of Tintin))

Főszereplők: Daniel Craig, Simon Pegg, Jamie Bell, Andy Serkis. Zene: John Williams.  Írta: Steven Moffat, Edgar Wright, Joe Cornish. Rendezte: Steven Spielberg 

Tintin, az ifjú riporter, jellegzetes frizurájával, foxterrierje és néhány hű barátja társaságában (élükön a mogorva Haddock kapitánnyal) mindig új kalandba veti bele magát. A világjáró kalandor ismét szimatot fog: ezúttal Haddock kapitány egyik őse, Sir Francis Haddock elsüllyedt hajójával kapcsolatban fedez fel valamit, amit sokan régóta keresnek. És most nemcsak a hír értékes: az Unikornis nevű kalózhajó szállítmánya ugyanis csupa arany és drágakő volt.

Izgalmas, tengeren és sivatagon át, vízen és levegőben vezető útja során nemcsak Haddock, hanem egy börtönből szökött rab és a két detektív, Thomspon és Thompson (az egyiknek felfelé pödört a bajsza, a másiknak lefelé konyul) is az expedíció segítségére van.

A Tintin-képregények 70 nyelven több mint 200 millió példányban keltek el eddig, és évente 2 millió új kötet talál gazdára. A legendás Hergé műve először 1920-ban, egy brüsszeli újságban látott napvilágot, és a folytatások ötven éven át tartották izgalomban az egyre népesebb rajongótábort. A Tintin-történetek végül 23 albumba gyűjtve váltak igazán népszerűvé:

Hergé 1983-as halála előtt még azt mondta, ha valaki megfilmesíti művét, örülne, ha az Steven Spielberg lenne. 

Steven Spielberg és Peter Jackson közös művében az animációt élő szereplőkkel kombináló különleges technikával készítette el a méltó moziváltozatot. A felvételek Jackson digitális műhelyében A Gyűrűk Urá-ért is felelő újzélandi WETA-ban készültek: a végső kép kialakítása – már a végleges vágás után – is itt zajlott: ez kockánként 4-5 óra munkát jelentett.

 

A film a hagyományos 35mm-es változat mellett 3D-ben és IMAX 3D-ben is megtekinthető.

 

Mozibemutató: 2011. november 3.

Eredeti cím: The Adventures of Tintin – The Secret of the Unicorn

Gyártó: Sony Pictures

Színes, szinkronizált amerikai film

Facebook oldal: https://www.facebook.com/pages/Tintin-kalandjai-3D-A-film/221665961218945?sk=wall

Hivatalos honlap: www.Tintin-Movie.net

 

„Tintin azóta közel áll a szívemhez, mióta először olvastam a könyvet. Tudtam, hogy útjaink egyszer még keresztezik egymást.”

Steven Spielberg

 

A mozitörténet talán két legnagyobb mesemondója, az Oscar-díjas rendező, Steven Spielberg és az Oscar-díjas producer, Peter Jackson, fantasztikus történetet kelt életre, rejtélyes titkokkal, félelmetes bűnözőkkel és ősi rejtélyekkel – olyan kalandokkal kápráztatja el a közönséget, amelyek nemzedékről nemzedékre lenyűgözik az embereket, és sajátos keverékét adják akciónak, humornak és mesének.

A Hergé által megalkotott, világszerte kedvelt figurákhoz hűen a történet a kíváncsi, ifjú riporter, Tintin (Jamie Bell) és hűséges kutyája, Milu útját követi, akik felfedezik, hogy egy hajómodell hétpecsétes titkot őriz. Az évszázados rejtélybe elmerülve, Tintin találkozik Iván Ivánovics Szaharinnal (Daniel Craig), az ördögi gazemberrel, aki úgy gondolja, hogy Tintin ellopta a Vörös Rackham nevű aljas kalóz felbecsülhetetlen értékű kincsét.

Kutyája, Milu, a kötekedő Archibald Haddock kapitány (Andy Serkis) és a két kétbalkezes nyomozó, Dupont és Dupond segítségével Tintin beutazza a fél világot, kijátssza ellenségei ármánykodásait, lélegzetelállító hajszában megtalálja az Unikornis végső nyughelyét, hajótörést szenved, hatalmas kincset talál, és belebotlik egy ősi átokba.

Tintin és barátai a nyílt tengertől a lakatlan észak-afrikai sivatagokig újabb és újabb kalandokba sodródnak. Bebizonyítják, hogy aki bátran kockáztat, annak bármi sikerülhet.

Egy időtlen történet találkozása két kortárs mesterrel

Hergé, Steven Spielberg és Peter Jackson

Tintin lélegzetelállító kalandjait szerte a világon ismerik. A rettenthetetlen riporter, aki vicces hajával és mindenre elszánt bátorságával a legizgalmasabb helyzetekben is feltalálja magát, a fiatal olvasók képzeletében világmegváltó hős lett, és a művészeknek is sok ihletet adott. A Tintin képregény, amit Georges Remi Hergé álnév alatt írt és rajzolt, áthidalta a kultúrák közti szakadékot, a generációs különbségeket, sőt, a háborús határokat is. Popkulturális jelenség lett, aminek máig nem szűnik a vonzereje, mintegy 80 nyelvre fordították le és több mint 350 millió példányban kelt el.

Ám, bár rengeteg távoli helyre utazott Tintin – Perutól Tibeten át a Holdig –, egyetlen helyen eddig nem tűnt fel, és ez a modern mozivászon. A Tintin kalandjai nemcsak először filmesíti meg ezt a történetet, hanem mindezt úgy teszi, hogy egy XIX. századi történetet ötvöz Hergé utánozhatatlan és időtlen képi világával.

Steven Spielberg és Peter Jackson először dolgoztak együtt. Bár mind a ketten különböző időben és más módon találkoztak a könyvvel, szenvedélyes érdeklődésük iránta ugyanaz. Egyikük sem tudott ellenállni annak, hogy megpróbálja Hergé figuráit művészi szintű filmes technológia segítségével életre kelteni, hogy egy érzelemgazdag mozi születhessen Tintin hatalmas örökségéből.

„Tintin lelkes riporter, aki éppen apró nyomok után kutat, amikor hirtelen belecsöppen csodálatos, világjáró kalandjába – magyarázza Spielberg. – Könyörtelen igazságkeresése teszi izgalmassá, ami persze néha tévutakra vezeti. Gyakran tűnik úgy, hogy szörnyű bajba keveredett, de valahogy mindig talál kiutat. Attól kezdve, hogy először olvastam, tudtam, hogy Tintinnel találkoznak még útjaink.”

Peter Jackson Tintin kalandjain nőtt fel, óriási hatással volt rá. Új-Zélandon felfalta az összes Tintin képregényt, sőt még a francia kiadásokon is átrágta magát. „Amikor fiatal vagy, könnyen képzeled magad ilyen kalandokba, amilyenekbe Tintin sodródik – jegyzi meg Jackson. – Erre a mindannyiunkban meglévő kalandvágyra apelláltunk.”

Mindkét alkotó látta egy mozifilm lehetőségét a Tintinben. „Lenyűgözött bennünket az, ahogy Hergé mesélte ezeket a történeteket. Egyszerűen, világosan és hatásosan. Mintha filmre születtek volna a figurái” – mondja Kathleen Kennedy, aki régóta szakmai partnere Spielbergnek.

Spielberg először 1983-ban került Hergé közelébe – a belga művész úgy találta, hogy karakterei jó helyen lennének Spielberg kezében. Sajnos, Hergé halála közbeszólt, így nem tudtak találkozni, ám özvegye, Fanny Rodwell később teljesítette férje kívánságát, és a megfilmesítés jogait Spielbergnek adta el.

A filmesek szorosan együttműködtek Nick és Fanny Rodwellel, és mindent egyeztettek a hagyaték két gondozójával. „A legfontosabb az volt, hogy tiszteletben tartsuk Hergé örökségét, olyan közel maradjunk az ő egyedi figuráihoz, amennyire csak lehetséges. Minden alakja, akciója annyira mozgalmas, hogy úgy tűnik, mintha 24 filmkockát sűrített volna egy képbe. Ettől zseniális. Történeteiben egyszerűen ott van a mozi lényege – és ez most bizonyossá is válik.”

Jackson meg volt róla győződve, hogy Spielberg ideális alkotótárs lesz számára. „Alig vártam, hogy elkezdjük a munkát – mondja Jackson. – Steven hasonlít Tintin karakterére. Szívében mindig fiatal, rendkívül kíváncsi és imádja a kalandot. Humora is nagyjából olyan, mint Hergé Tintinjéé. Tökéletesen illenek egymáshoz.”

Amellett, hogy az első film producerének elhívta Jacksont, Spielberg megkérdezte tőle, megrendezné-e a második részt. Jackson belement, majd Fanny és Nick Rodwell áldásával és beleegyezésével megkezdődött a nagy kaland. Fanny, aki jelenleg a Hergé Studios elnöke, Brüsszelben nyilatkozta: „Különleges megtiszteltetés volt számunkra együttműködni ezekkel a kivételes képességű filmes szakemberekkel. Teljes bizalmunkat élvezték abban, hogy Tintin kalandjait megvalósítsák a mozivásznon is. Hergé maga mondta egyszer, ’Úgy tekintek ezekre a történetekre, mint mozifilmekre.’ Mennyire profetikus szavak voltak ezek!”

A Hergé Estate-val szoros együttműködésben a filmesek felvették a kapcsolatot Steven Moffattal és az Edgar Wright & Joe Cornish kettőssel, hogy írják meg a forgatókönyvet. Hogy minél alaposabban mutassák be Tintint és szövetségeseit, a filmesek úgy döntöttek, hogy egyedülálló cselekményben egyesítik a három kedvenc Tintin-könyvet – Az aranyollós rák, Az Unikornis titka és a Vörös Rackham kincse –, miáltal a mai, modern mozinézőt kellőképpen felvillanyozhatják és lenyűgözhetik. „Hergé történetei tele vannak élénk színekkel és kalandokkal, de ezeknél sokkal többek – moralizálnak, az utazás és az egzotikum öröméről beszélnek, próbálnak meggyőzni a világ és a tudomány nagyszerűségéről. Azt hiszem, ez az egyik oka annak, hogy ezek a könyvek gyerekek millióinak a képzeletét mozgatják meg. Természetesen azt szerettük volna, hogy mindez benne legyen a forgatókönyvben is” – összegzi Cornish.

Az eredmény Spielberg szerint „egy félig misztikus, félig detektívtörténet, amikre a barátság, a hűség, a hit, Tintin és Archibald Haddock sodró kalandja épül.

 

Tintin világának megtervezése

Az első lépések a könyvtől a mozivászonig

Steven Spielberg és Peter Jackson nemcsak a képzeletükben hasonlítanak, hanem abban is, hogy állandóan határterületeken kalandoznak. Felejthetetlen karaktereket és világokat teremtenek, amik olyan eredetiek, amit nem tapasztalni a mozi világán kívül. Ám eddig soha nem alkalmazták tudásukat és művészetüket 3D-s animációs filmben.

Spielberg és Jackson elsősorban és mindenekelőtt Tintin örökségéhez voltak hűségesek – kezdettől fogva Hergé stílusa inspirálta a vizuális designt a CG (komputer grafika) animációs filmbe.

Még a forgatókönyv íródott, amikor a művészeti osztály és az animációs csapat már összejött, és a Csendes-óceán mindkét partján elkezdődött az ötletelés a karakterekre, trükkökre, speciális effektekre, beállításokra. Egyik első nagy döntésük, hogy a történet időben meghatározhatatlan legyen, és hogy egyfajta noir hangulatot teremtenek: sötét árnyak bujkálnak minden sarkon.

„Ezek a történetek játszódhatnának a 30-as, 50-es vagy a 80-as években éppúgy, mint napjainkban – jegyzi meg Spielberg. – Nem akartunk a filmbe mobilokat, tévét vagy modern autókat. A mi terveinkhez az útmutatót Hergé jelentette.”

Jackson hozzáteszi: „Egy kicsit retró hangulatú krimit szerettünk volna készíteni. Sok feszültség van a történetben, úgy éreztük, tudjuk egyesíteni a balon kabátot, a sapkákat az esőben, az utcai lámpák árnyékát a nedves kövezeten – ezt a világot hoztuk létre a mi Tintinünknek.”

Ezt követően a művészek, designerek és animátorok azt vizsgálták, hogyan nézhet ki Hergé világa háromdimenziós térben. Annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt készült, mégis olyan az egész, mintha eredetileg is 3D-s megfilmesítésre készült volna, mondja Richard Taylor, a Weta Workshop társtulajdonosa és a film designjáért és effektjeiért felelős szakember. „Elég csak nézned Hergé fekete tollal rajzolt képeit a füzetek egysíkú oldalain, aztán becsukni a szemed, és máris 3D-ben látod Tintin világát.”

„Hergé nem törekedett pontosságra, mi pedig ugyanúgy szerettük volna láttatni a dolgokat, az eltúlzott tulajdonságokat, ahogy ő tette. A tervezés nagy része abból állt, hogy néztük, amit ő csinált, aztán elképzeltük azt különböző nézőpontokból. Ez lehetővé tette számunkra, hogy felépítsük a rajzokat, ahogy egy 3D-s birodalomban működhet” – magyarázza Joe Letteri.

Annak érdekében, hogy Hergé világát tökéletesen megidézzék és minél élethűbb legyen, a művészeti részleg képeket és helyeket keresett, amik képviselhették a különböző helyszíneket, ahol Tintin, Milu és Haddock találják magukat, a nyílt tengertől a viharos óceánon át a rózsaszín homokú Szaharáig. A tervezők kedvence Hergé képzeletbeli városa Bagghar volt, Marokkó csábító távol-keleti világában. „Megnéztük a különféle észak-afrikai stílusok struktúráit, mintáit és boltozatait – mondja Rebekah Tisch tervező. – Ezek lenyűgöző formáit és színeit használtuk Bagghar létrehozásánál.”

Chris Guise tervező Fanny és Nick Rodwell meghívására Brüsszelbe utazott, hogy alapos kutatást végezzen Tintin születési helyén, érezze a Labrador Road 26. szám alatti atmoszférát.

„Chris teljesen elmerült Hergé világában, kereste az őt korábban inspiráló képeket, és úgy jött vissza, hogy készen állt a fejében minden” – jegyzi meg Richard Taylor.

A legfontosabb design elemek kezdetektől fogva a karakterek voltak. A szúrós, tüskés humorú Archibald Haddock kapitánytól Tintin hajkoronáján, a Dupont és Dupond nyomozópáros bajuszán át Milu orráig minden apró mozzanatot, árnyalatot újra képzeltek és finomítottak az intenzív ülések során. „Minden karaktert megnéztünk minden szögből, hogy megbizonyosodjunk arról, megfelelnek Hergé örökségének” – meséli Spielberg.

 

A rettenthetetlen és az áruló

Szereplők és a karakterek a Tintin kalandjaiban

Minden gondosan kidolgozott kép mögött ihlet és szaktudás állt. A film szereplőinek kiválasztásához az jelentette a kiindulópontot, hogy meg tudják-e formálni Hergé utánozhatatlan figuráit.

Tintin és Milu

A számtalan kalandban részt vevő, rettenthetetlen fiatal riporter ikonikus szerepének az eljátszására az alkotók Jamie Bellt választották. „Jamie alakítása Billy Elliot szerepében lenyűgöző volt számomra. Nemcsak a játéka finomsága, hanem a hatalmas fizikai teljesítménye is figyelemreméltó – jegyzi meg Spielberg. – Péter és én úgy gondoltuk, ő lesz a tökéletes Tintin szerepére.”

Joe Cornish forgatókönyvíró szerint Bell tökéletesen megragadja Tintint. „Számomra ő olyan, mint amilyen egy átlag tinédzser. Csodálatos dolgokat tehet, és mégis megmarad az ártatlansága és a kielégíthetetlen kíváncsisága, és mindig azt keresi minden helyzetben, hogy mi a helyes.”

„Amikor meglátsz egy fiatal kölykött, aki olyan bátor és annyi kalandban vesz részt, mint Tintin, akkor úgy gondolod, te is olyan akarsz lenni” – mondja Bell. – Dinamikus és erkölcsös figura. Nem probléma neki a dolgok végére járni. De néha téved, ám ilyenkor ott van Milu, hogy segítsen neki.”

Milu Tintin megbízható terrierje. Cornish szerint „szinte Tintin tudatalattijának a megtestesítője”. Bár Hergé gyakran tulajdonított gondolatot Tintin barátjának, Spielberg úgy érezte, hogy Milu anélkül is életre kelthető, hogy szöveges megszólalása lenne. „Úgy döntöttünk, hogy az valószerűbbé teszi a Tintint, ha a kutya nem beszél” – magyarázza Spielberg.

Archibald Haddock kapitány

Amikor Tintin megvásárolja az elveszett Unicorn hajómodelljét a helyi piacon, hirtelen egy titokzatos történet közepén találja magát, mégpedig egy eltérített tengeri áruszállítón, a Karaboudjanon. Itt ismeri meg életen át tartó barátját Archibald Haddock kapitányt, a kérges szívű tengeri medvét, akinek tengervíz folyik az ereiben és egy üveg whiskey van mindig a keze ügyében. Ő lesz Tintin partnere a kalandokban.

A Kapitány régóta a Tintin rajongók kedvence, bár tökéletes ellentéte Tintin idealizmusának. „Haddock kapitány elsőre úgy tűnik, hogy a legutolsó ember a világon, akivel egy veszélyes kalandban részt vennél – mondja Jackson. – De Tintin mást lát benne. Azt hiszem, ő látja a jóságot ebben az emberben, és azt, akivé válhat.”

Haddock kapitány szerepét Andy Serkisre bízták Jacksonék. „Ismervén Andyt, tudtam, hogy tökéletes lesz, így elintéztem, hogy találkozzon Stevennel, aki azonnal látta, hogy mindent ki tud majd hozni a szerepből.” Spielberg hozzáteszi: „Andy és Jamie fantasztikusak együtt ennek az ikonikus párosnak a fiatal, erkölcsös riporter és az öreg, mihaszna hajóskapitány szerepében. Abszolút ellentétei egymásnak, Haddock kapitány sokszor megleckézteti Tintint, Tintin pedig egy esély Haddocknak, hogy megváltozzon.”

Serkis, aki nagy rajongója a képregénynek gyerekkora óta, úgy döntött, hogy a bizonytalan származású karakternek skót akcentust ad. „Ő nagyszerű tengerész, és óriási lehetőségek rejlenek benne, mint emberi lényben, de sokszor elveszik az önsajnálatban. Tinti ráébreszti erre, s hála neki, képes újra kapcsolatot teremteni” – magyarázza Serkis

Iván Ivánovics Szaharin, Dupont és Dupond és mások…

Haddock kapitány és Tintin próbálják elkerülni a veszélyt, amit a film lobbanékony gazembere, Ivan Ivanovics Szaharin jelent. Ezt a gyalázatos figurát Daniel Craig játssza, aki már dolgozott Spielberggel a München című politikai thrillerben, de Szaharinhoz fogható karaktert eddig nem játszott. „Nagyon szórakoztató volt Szaharint eljátszani, próbáltam olyan gonosznak, torznak és veszélyesnek megformálni, amennyire csak képes vagyok rá” – mondja.

Tintin kalandjainak mókás kiegészítője Dupont és Dupond páros – a két detektív, akiket csupán a bajszuk alakja és egy betű különböztet meg egymástól. „Peterrel mindketten úgy gondoltuk, hogy Dupont és Dupond szerepére egy jól bevált kettőst kell szereznünk – magyarázza Spielberg. – Peter ekkor javasolta Simon Pegget és Nick Frostot, akik egyedülállóan viccesek együtt, és tökéletesen összeillenek a szerepben.” „Van bennünk bizonyos összhang, amit belevittünk a kétbalkezes partnerek játékába. Ez a két alak elég bizonytalan, tétova, és bár magukat tartják a legnagyobb nyomozóknak a világon, egyértelműen ők a legrosszabbak” – mondja Pegg.

Dupont és Dupond végig egy zsebtolvajt, Aristide Filoselt üldöz, akit Toby Jones alakít. Filoselben több jó van, mint gonosz, mondja Jones. „Ő az, aki művészi szintre emeli a zsebtolvajlást, mert egyszerűen szereti a tárcákat. Van valami megható ebben a szenvedélyében. Ő Hergé példája arra, hogy attól, hogy valaki szörnyűnek tűnik, nem biztos, hogy az is.”

A történetet a gengszterpáros, Allan és Tom kerekítik ki, akiket Daniel Mays és Mackenzie Crook alakít, valamint a gazdag kereskedő, Ben Salaad, akit a marokkói származású Gad Elmaleh játszik. A népszerű francia színész–komikus, akinek apja pantomim művész volt, élvezte a testbeszédet, amire Spielberg biztatta, hogy tegye bele a szerepébe. „Úgy éreztem magam, mint egy comedia dell’arte-ban. Ebben a kultúrában nőttem fel, nagyon szeretem, és Steven azt akarta, hogy Ben Salaadban mutatkozzon meg ez a hagyomány.”

Egy közös szál köti össze a nemzetközi szereplőgárdát: a szeretet a könyv iránt és az öröm, hogy részt vehet a filmben. 

 

Képzelt karakterek, igaz előadások: a Capture Színpad előadásán

Két év intenzív kutatás, fejlesztés, tervezés, forgatókönyvírás és szereplőválogatás után végre eljött az idő, hogy a szereplők, alkotók és vagy 200 főnyi stáb végre megalkossa Hergé világát a Playa Vista Stúdióban. Itt tudták rögzíteni azokat a pillanatokat, amiket Jamie Bell, Andy Serkis, Daniel Craig és a többiek nyújtottak, amikor a hűséges látványtervek alapján megelevenítették Hergé figuráit.

Spielberg és Jackson miniforradalmat csináltak egy új rendszerrel – a virtuális kamerával –, ami lehetővé tette, hogy a rendező közvetlen kapcsolatban legyen a szereplőkkel, irányítsa a munkát, s mindeközben úgy lásson mindent, mint egy animált 3D-s világban. Ellentétben a hagyományos felvétellel, a színészek egy tiszta, szürke-fehér színpadon vannak, aminek a tetején rácsos mennyezetre akár 100 kamerát is felszereltek, amik képesek 360 fokos lefedettségre a mozgások terén, és adataikat háromdimenziós térben tudják rögzíteni. Minden színészen fényvisszaverő pontok voltak, amiket nem kevesebb, mint 60 kamera követett és értelmezett 3D-s mozgóképként.

Ezeken kívül még 8 HD videókamera fokozta a teljesítményt, amik felvételeit később referenciaként használtak az animátorok, hogy meggyőződhessenek róla, hogy minden grimasz, mosoly, apró nüansz, az érzelmek, a félelem az arcokon átmegy a digitális megjelenítésen.

A virtuális kamera segítségével Spielberg képes volt átlátni mindent, és úgy összeállítani a felvételeket, mintha valós időben játszódnának. A színészek is láthatták magukat a film világában a stúdióban elhelyezett monitoroknak köszönhetően, ami lehetővé tette számukra az azonnali visszajelzést.

Ezenkívül egy korábbi Weta áttörést használtak, a „kép alapú arcmozgást megragadó rendszer” néven ismert technológiát, amit Gollam megalkotásához is használt Jackson a Gyűrűk Urában vagy James Cameron az Avatarban.

Amikor használják ezt a technikát, a színészek sisakot viselnek, amin apró kamera van, amely közvetlenül az arcukra fókuszál, és így lehetővé teszi, hogy a digitális felvétel a legkisebb, legkifejezőbb mozgásokat, rezdüléseiket is felvegye, az ajkak, szemek, az arc izmainak rándulásait. Mindez azt szolgálta, hogy érzelmileg hitelesek legyenek a figurák.

Ez az időigényes folyamat szokatlan volt a legtöbb színésznek. Minden reggel kétféleképpen felvették őket, egyrészt az arcukat, másrészt a testüket. Amikor ezeket befejezték, a kamerák azonosítani tudták a színészeket, és a mozgásukat adaptálták egy csontvázra, ami aztán az utómunkával kapott karaktert.

 

A virtualitástól a valóságig

A film utómunkái

Amikor a színészek munkája véget ért, a Weta animációs csapata megkezdte a 18 hónapos finomítási munkálatokat. Részletesen végigmentek az 1240 felvételen, játszani kezdtek a témákkal, hangulatokkal, trükkös fényhatásokkal minden jelenetben, mielőtt véglegesítették volna az egészet.

Hergé stilizált világát használva sablonnak, az animátorok életre keltették Tintin világát. „Hergé minden rajza egyedi és színes. Már az ő eredeti munkáin vannak érzelmi megnyilvánulások, mintha csak arra várnának, hogy életre keljenek” – magyarázza Joe Letteri.

„A színészi alakítások komputerre vitele csak az első lépés volt számunkra” – mondja Jamie Beard. Mivel Jamie Bell, Andy Serkis és az összes többi szereplő sem hasonlítanak a karakterekre a szó szoros értelmében, az animációs csapatnak az ő alakításukat kellett a digitális modellekre építeni a Weta csapat segítségével.

Tintinnél az animáció folyamata a színészi játéknál kezdődik és a karakterek végső finomításánál ér véget. „Az, hogy színészi teljesítményen alapul az összes animáció, megadja az egész film folytonosságát. A hagyományos animációnál ezt úgy hívják, hogy csinálj karaktert a modellnek. Itt vannak színészeink, akik maguk a karakterek. Ezért szeretnénk a legjobb színészekkel együtt dolgozni.”

Végül hozzá kellett rendelni a 3D-struktúrát a filmhez, de mivel a film már benne volt a komputerben, ezt egyszerű volt kidolgozni.

Spielberg csapatának tagja régi munkatársa az Oscar-díjas vágó Michael Kahn. Amikor Kahn megvágta a filmet, Spielberg megmutatta Jacksonnak, majd kézbesítették a legendás mesternek, John Williamsnek. A rendező számára Williams zenéje lett a végső, döntő fontosságú eleme a Tintin kaladjainak, a legmélyebb emberi érzelmek kifejezője, ami segített egyesíteni az emberit a digitálissal, és létrehozta a kaland és barátság egyedülálló élményét.

 

Hergé hagyatéka 

1929-ben egy 21 éves belga illusztrátor új képregényt talált ki, amelyben felvázolta, amint egy bátor kölyök riporter és fehér fox terrierje elutazik Szovjetunióba. A képregény, amit Tintinként ismerünk, azonnal elbűvölte az olvasókat. Tintin egy kezdő művész, Hergé (az álnév neve, Georges Remi kezdőbetűinek a fordítottja) teremtménye volt.

Öt évtizeddel és két tucat képregénnyel később Tintin milliók szívét nyerte el, szinte minden korosztályban szerte a világon. Hozzátartozott a gyermekek világához Európától Ázsiáig, és kultikus könyv lett az USA-ban. Minden évben újabb és újabb rajongói lettek, legutóbb lefordították hindire is. A jelenség játékokat, gyűjtőket, fan klubokat, kiadványokat generált, adaptációk készültek színházban, rádióban és televízióban – és most végre meghódítja a mozivásznat.

Hogy mi a titka Tintin hatalmas sikerének? Hergé sok mindent olvasztott egybe ebbe az eredeti világba: rokonszenves karaktereket, a sokoldalú emberi gyarlóságaikkal, fergeteges kalandokat bonyolult rejtélyekkel, politikai thrillert, sci-fit, és a rajzstílusa az egyszerű vonallal kihúzott figurákkal, az aprólékos részletekkel, a rendkívül színes képekkel, minden képzeletet kielégít.

Hergé híres mondása: „Nem tudtam szavakkal elmondani egy történetet, csak rajzos formában.” Az is lényeges, hogy a figurák nyelve, kultúrája olyan, amit szinte bárki, bárhol megért, el tudja képzelni magát ennek a fiatalembernek a helyébe, aki barátaival és vágyaival utazza be a világot, hogy a jó oldalt erősítse.

Ahogy múlt az idő, Hergé megjelentette egyik könyvet a másik után, és művészete egyre kifejezőbb és letisztultabb lett, olyan művészekre gyakorolt nagy hatást, mint Roy Lichtenstein és Andy Warhol, akik Hergé portréját is elkészítették.

1983-ban elhunyt Hergé, így a 24. Tintin könyv (Tintin and the Alpha-Art) befejezetlen. De egyértelmű, hogy Tintin hagyatéka növekszik, és továbbra is inspirálja és elvarázsolja rajongóit szerte a világon.

 

A szereplők

JAMIE BELL (Tintin): Még tinédzserként lett világhírű a Billy Elliot (Billy Elliot) címszerepéért. A szakmai elismeréseket is szerző szerep után egymást követték a filmszerepek, amik közül a nálunk is ismertebbek: Kedves Wendy! (Dear Wendy), King Kong (King Kong), A dicsőség zászlaja (Flags of Our Fathers), Hallam Foe (Hallam Foe), amiért BAFTA-díjat kapott Legjobb Színész kategóriában, Hipervándor (Jumper), Ellenállók (Defiance), Jane Eyre (Jane Eyre), A sas (The Eagle).

ANDY SERKIS (Archibald Haddock kapitány): Díjnyertes művész, aki nagy elismerést szerzett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között a következő filmekben: Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings), amiben Gollam megformálását neki köszönhetjük, King Kong (King Kong), Különleges kiadatás (Extraordinary Rendition), Non-stop partyarcok (24 Hour Party People), Tingli-tangli (Topsy-Turvy), Sex & Drugs & Rock & Roll (Sex & Drugs & Rock & Roll).

DANIEL CRAIG (Iván Ivánovics Szaharin): A sokoldalú színész számtalanszor bizonyította tehetségét filmben, színházban, televízióban. James Bondtól Old Vicig minden szerepében sikert aratott. A Casino Royale (Casino Royale), amiben James Bondként debütált, minden idők legnagyobb bevételét hozó Bond-filmje lett. Számos filmjei közül néhány: A Hírhedt (Infamous), A Quantum csendje (Quantum of Solace), Az arany iránytű (The Golden Compass), Elizabeth (Elizabeth), Hotel Splendide (Hotel Splendide), Álom Afrikáról (I Dreamed of Africa), Egyedül a ringben (The Power of One), A kárhozat útja (Road to Perdition), Anya és a szerelem (The Mother), Kitartó szerelem (Enduring Love), München (Munich), Cowboyok és űrlények (Cowboys & Alience), Álmok otthona (Dream House).

NICK FROST (Dupont): Simon Peggel számtalan sikeres vígjátékban dolgozott. Filmjei közül a legismertebbek: Idegen arcok (Attack the Block), Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead), Mr. Tűsarok (Kinky Boots), Vaskabátok (Hot Fuzz), Paul (Paul), Rockhajó (The Boat That Rocked).

SIMON PEGG (Dupond): Ő játszotta a Star Trek (Star Trek) ikonikus szerepét, Montgomery Scottot. Hazánkban is bemutatott filmjei: Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead), Vaskabátok (Hot Fuzz), Fuss, dagi, fuss! (Run Fatboy Run), Hogyan veszítsük el a barátainkat és idegenítsük el az embereket? (How to Lose Friends & Alinate People), Paul (Paul), Idegen arcok (Attack the Block).

TOBY JONES (Aristid Filosell): Játszik filmben, televízióban, színpadon. Több szerepéért elnyerte a Londoni Filmkritikusok Díját. Láthattuk A Hírhedt (Infamous), Színes fátyol (The Painted Veil), Rítus (The Rite), Király! (Your Highness), Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger), Szikraváros (City of Ember), A köd (The Mist), Éjjeli őrjárat (Nightwatching), Én, Pán Péter (Finding Neverland), Jeanne D’Arc – Az orleans-i szűz (The Messenger: The Story of Joan of Arc) című filmekben.

MACKENZIE CROOK (Tom): A brit komédia egyik legismertebb arca. Középiskolában kezdett színészkedni, karrierjét stand-up komikusként kezdte. 1996-ban debütált filmben, majd A hivatal (The Office) című tévésorozatba került. Az igazi filmes áttörést A velencei kalmár (The Merchant of Venice) jelentette. Feltűnt a Grimm (The Brothers Grimm), az Én, Pán Péter (Finding Neverland) című filmekben. Legismertebb szerepe a Karib-tenger kalózai (Pirates of the Caribbean) faszemű kalóza.

DANIEL MAYS (Allan főhadnagy): 2000-ben szerzett diplomát a Royal Academy of Dramatic Arton, és azóta számos elismerést kapott filmes, televíziós és színházi munkáiért. 2001-ben került reflektorfénybe, amikor megkapta a Minden vagy semmi (All or Nothing) főszerepét. Ezt követték: Vera Drake (Vera Drake), ami három Oscar-jelölést kapott, Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor), Bor, mámor, Provence (A Good Year), Middletown (Middletown), Vágy és vezeklés (Atonement), Banki meló (The Bank Job), Shifty (Shifty).

GAD ELMALEH (Omar Ben Salaad nagyúr): Ő a francia vígjáték Ben Stillere. Az egyik legnagyobb és legkedveltebb komikus Franciaországban. Casablancában született, beszél arabul, franciául, angolul és héberül. Nálunk is ismert filmjei: Olé! (Ole), Topmodell a barátnőm (La Doublure), Drágaságom (Hors de Prix).

JOE STARR (Barnabé): Fiatal kora óta szórakoztatja a körülötte lévőket. Sok híres komikussal dolgozott, így például Tim Allennel, Wendy Liebmannal, Robert Kleinnel. Filmen 2006-ban tűnt fel a World Trade Center (World Trade Center) című Oliver Stone-filmben.

 

Az alkotók

STEVEN SPIELBERG (rendező/producer): Háromszoros Oscar-díjas, minden idők legtöbb bevételeit hozó rendezője. Olyan kasszasikerek kötődnek a nevéhez, mint a Cápa (Jaws), E.T. – A földönkívüli (E.T. The Extre-Terrestrial), Indiana Jones-tetralógia (Indiana Jones), Jurassic Park (Jurassic Park). Első két Oscar-díját a Schindler listája (Schindler’s List) című filmért kapta, Legjobb Film és Legjobb Rendező kategóriában. A film összesen 7 Oscart zsebelt be. Harmadik Oscarját a Ryan közlegény megmentéséért (Saving Private Ryan) kapta Legjobb Rendező kategóriában. A film további négy Oscart nyert, valamint két Golden Globe-t és számos kritikai díjat. Spielberg további munkái közül néhány: Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), Bíborszín (The Color Purple), A nap birodalma (Empire of the Sun), Amistad (Amistad. Nagyjátékfilmes debütálása a Sugarlandi hajtóvadászat (The Sugarland Express) volt.

STEVEN MOFFAT (forgatókönyv): Egyike Anglia legkiválóbb televíziós íróinak. Sok elismerést és díjat nyert munkáival, melyek közül nálunk is ismert: A hivatal (The Office), a Páran párban (Coupling) és a Sherlock (Sherlock) című tévésorozatok.

EDGAR WRIGHT (forgatókönyv): Bár még csak harmincas évei közepén jár, díjnyertes filmrendező. Ismertebb filmjei: Scott Pilgrim a világ ellen (Scott Pilgrim vs. The World), Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead), Vaskabátok (Hot Fuzz), Grindhouse: Halálbiztos/Terrorbolygó (Grindhouse).

JOE CORNISH (forgatókönyv): Első filmje az Idegen arcok (Attack the Block). Ezen kívül több filmnek volt forgatókönyvírója, sőt szereplője.

PETER JACKSON (producer): Az új-zélandi Jackson gyerekkora óta érdeklődik a kamerák iránt, szülei szuper 8-as kamerájával fiatalon készített filmeket. 17 évesen otthagyta az iskolát, vett egy 16 mm-es kamerát, és elkezdett filmezni. Ő rendezte a Gyűrűk Ura-trilógiát (The Lord of The Rings), amivel sok díjat söpört be, köztük 17 Oscart és 4 Golden Globe-ot. Rögtön a trilógia után rendezte, írta és gyártotta a King Kongot (King Kong), amivel 3 Oscart nyert. További ismertebb filmjei: Hullajó (Braindead), Komfortos mennyország (The Lovely Bones), Mennyei teremtmények (Heavenly Creatures), Törjön ki a frász! (Frighteners).

KATHLEEN KENNEDY (producer): Az egyik legismertebb producer a szakmában. Számtalan sikeres filmet készített, ezek közül a legismertebbek: E.T. – A földönkívüli (E.T. The Extra-Terrestrial), amiben producerként debütált, Schindler listája (Schindler’s List), Jurassic Park (Jurassic Park), Benjamin Button különös élete (The Curious Case Benjamin Button), amiért Oscar-díjat kapott, München (Munich), Vágta (Seabiscuit), A hatodik érzék (The Sixth Sense), a Bourne-trilógia (Bourne trilogy), A Spiderwick krónikák (The Spiderwick Chronicles), Azután (Hereafter), Twister (Twister), A szív hídjai (The Bridges of Madison County), Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki (The Flinstones), Hook (Hook), Cape Fear – A rettegés foka (Cape Fear), Az ifjú Serlock Holmes és a félelem piramisa (Young Sherlock Holmes), Arachnophobia – Pókiszony (Arachnophobia).

KEN KAMINS (executive producer): A brooklyni születésű Kamins a főiskola elvégzése után azonnal a filmiparban landolt az MGM/UA-nál. Olyan filmeknek a gyártásában vett részt, mint a Gyűrűk ura trilógia (The Lord if the Rings trilogy), Gosford Park (Gosford park), New York bandái (Gangs of New York).

NICK RODWELL (executive producer): Tintinnel 7 éves korában találkozott, és soha nem felejtette azt a pillanatot. Azzal töltötte az utóbbi 27 évet, hogy Hergé munkáját védje és népszerűsítse minden lehetséges módon.

STEPHANE SPERRY (executive producer): 2002-ben alakította meg cégét, a Liaison Filmset. A Focus Features társasággal exkluzív megállapodást kötött, hogy az amerikai és európai tehetségeket karolják fel és támogassák. Ideje jó részét Los Angelesben és Párizsban tölti.

MICHAEL KAHN (vágó): Három Spielberg-filmmel nyert Oscar-díjat Legjobb Vágó kategóriában: Az Indiana Jones tetralógiával (Indiana Jones tetralogy), a Schindler listájával (Schindler’s List) és a Ryan közlegény megmentésével (Saving Private Ryan). Rengeteg film vágása kötődik a nevéhez, többek között az alábbiaké: Végzetes vonzerő (Fatal Attraction), A nap birodalma (Empire of the Sun), Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), Hook (Hook), Twister (Twister), A Spiderwick krónikák (The Spiderwick Chronicle), A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (Pirates of the Caribben: On Stranger Tides), Perzsia hercege (Prince of Persia), Müchen (Munich), Terminál (The Terminal), Különvélemény (Minority Report), Amistad (Amistad).

JOHN WILLIAMS (zeneszerző): Az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb amerikai komponista, öt Oscar-díj, 3 Golden Globe, két Emmy, és rengeteg szakmai elismerés tulajdonosa. Csaknem 80 filmhez szerzett zenét, köztük az alábbiakhoz: Cápa (Jaws), E.T.: – A földönkívüli (E.T.: The Extre-Terrestrial), Schindler listája (Schindelr’s List), Indiana Jones sorozat (Indiana Jones series), Csillagok háborúja trilógia (Star Wars trilogy), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), Amistad (Amistad), Hét év Tibetben (Seven Year sin Tibet), Nixon (Nixon), Sabrina (Sabrina), Jurassic Park (Jurassic Park), Eastwisk-i boszorkányok (The Witches of Eastwick), Superman (Superman).

JOE LETTERI (vizuális effektusok): Négyszeres Oscar-díjas alkotó. Jelölték a képi hatások és vizuális effektek megtervezéséért az Én, a robot (I, Robot) című filmért, majd meg is kapta a díjat az Avatarért (Avatar), az utolsó két Gyűrűk Uráért (The Lord of the Rings films) és a King Kongért (King Kong). Dolgozott az X-Men: Az ellenállás vége (X-Men: The Last Stand) és a Van Helsing (Van Helsing) című filmekben.

SCOTT E. ANDERSON (vizuális effektek): Három alkalommal jelölték Oscarra, a Babe, a malacért (Babe) meg is kapta. Dolgozott már Peter Jacksonnal a King Kong (King Kong) és a Komfortos mennyország (The Lovely Bones) című filmekben. Több film vizuális effektjeit köszönhetjük neki, így a következőkét: Superman visszatér (Superman Returns), James és az óriás barack (James and the Giant Peach), Die Hard 3. – Az élet mindig drága (Die Hard: With A Vengeance), Sky kapitány és a holnap világa (Sky Captain and the World of Tomorrow), A kilencedik kapu (The Ninth Gate).

JAMIE BEARD (animációs vezető): Filmkészítő és animátor, többek között a Gyűrűk Ura: A király visszatér (The Lord of the Rings: The Return of the King), a King Kong (King Kong), a Komfortos mennyország (The Lovely Bones), az Én, a robot (I, Robot), az X-Men: Az ellenállás vége (X-Men: The Last Stand), a Harry Potter és a Titkok kamrája (Harry Potter and the Chambers of Secrets) című filmekben dolgozott.

Forrás: Intercom

Egy tüntetés margójára – Magánvélemény

Elsőre nem akartam elmenni tüntetni. Nem azért, mert egyetértek az FTV-vel, hanem mert 5 éve is kimentünk, aztán kiderült, hogy a városban is vannak lovak. Sőt még az is, hogy gyorsabbak nálunk.

Tegnap megittam egy sört a kollégiumban a többiekkel, akik oda tartottak, és hirtelen tüntethetnékem támadt. Vagy inkább csak a kíváncsiság és a közösségi összetartozás érzése végett mentem el, hogy lássam, egy cél érdekében hogyan mozdul meg több ezer ember. Ez 5 éve színtiszta jó érzés volt; mind erkölcsi, mind hitbeli meggyőződés alapján is örültem, hogy ott vagyok, ahol azt gondoltam, lennem kell. Tegnap viszont láttam magamban, hogy most erről szó sincs. De annyira nem kell előrerohanni.

Az előzetes gyülekezőt 2 perccel késtük le, de ez később egyáltalán nem tűnt gondnak. Ahogy haladtunk a Szalay utca felé a Jászai Mari térről, egyre erősödött a dübörgő hang, aztán a sarkon álló láthatósági mellényes szervezőkhöz érve kiderült, hogy zenés megmozdulásunk lesz. Még bőven szállingóztak a diákok, s közben a tuc-tuc zene próbálta pezsegtetni az emberekben a vért. Mondjuk engem ez kifejezetten zavart, de ez van, fejlődik a világ és vele együtt úgy néz ki, a tüntetések is átalakulnak. Körbenézve a transzparenseket kezdtem olvasgatni, mivel jobb dolgom nem akadt. Leginkább négyfélét lehetett megkülönböztetni:

1. A HÖOK által készített plakát kinyomtatva és egy rúdra tűzve

2. Az egyetem neve, ahonnan jött(ek) az illető(k)

3. Internetes mém plakátok, amik tényleg viccesek voltak

4. Hoffmann Rózsa plakátok valamilyen szóviccel

17:00-kor már az addigra tömeggé vált embercsoport közepén vártuk a kezdést. Rövid bejelentés érkezett, hogy csúszunk, mert a Jászainál 1200 fő szállt le és ide tartanak, őket még megvárjuk. Miről száll le 1200 ember? Mert hogy a villamosról biztos nem.

Rögtön ezután a kis intermezzo után beraktak egy számot, amire elkezdtek páran táncolni, majd a kivetítőkre a kamera képét tették, hogy lássuk, legelöl hogy mulat a magyar. Ezt követte még 5-6 szám, ami már inkább egy sufnidiszkó érzését keltette – ha lett volna sör hozzá, akkor tisztára olyan lett volna, mint egy hüttében. A létszámellenőrzésbe belecsapott a magát műsorvezetőnek nevező úriember, minden egyetem felsorolása megtörtént kisebb-nagyobb ovációk kíséretében. Azt is említették, hogy több mint 10 000 fő van jelen, más hírportálok viszont utólag 5-6 ezerre tették a résztvevők számát. Közben a képernyőn a transzparensek közül az egyetemek neveit vetítették, és ekkor feltűnik a “ZTE” felirat… Micsoda? Focidrukkerek itt? Aztán persze hamar leesett, hogy az “SZTE” akar lenni, csak hát a képernyő sincs jól bekalibrálva.

Ismét indokolatlan mennyiségű zene jött, már lassan ott tartottam, hogy nem írok én erről semmit, csak kirakok egy playlistet. Még egy DJ-t is kaptunk, aki feltűnően próbált csinálni valamit a keverőpulttal, de ugye a dalok lementek rendesen, nem történt azokkal semmi. Itt csapott át az egész egy rossz kampányba, ahol mintha a HÖOK akarná eladni magát nekem, mint brandet, csak ugye engem ez nem érdekel. Aztán ismét megjelent a műsorvezető, verset mondott, beszélt 56-ról, amikor a diákmozgalom ért ugye valamit, majd elkezdett buta szóvicceket eregetni Rózsáról, amiből a nap folyamán bőven kaptunk még (ha én Rózsa volnék stb.). Másik műsorvezető került a színpadra, bemutatta a megjelent rektorokat, HÖOK képviselőket is. A nyitány a konferálás szerint a Himnusz volt, bár én azt hittem, már tart a rendezvény. De stop! Álljunk meg egy szóra, tanár úr! Merevítsük ki most ezt a képet, és mélázzunk el rajta:

Mindenhol Hoffmann Rózsa ellenes transzparensek, még az eredeti plakátokon is őt találjuk. Lehet a tüntetésnek jó márkajelzés a rózsa, de mégis miért ez a töménytelen személyeskedés? A HÖOK bögyében nagyon ott lehet, ha az egész megmozdulás középpontjában inkább ő van, mint az FTV. Egy gyanútlan járókelő azt is hihetné, hogy nem az oktatás rendbetételéért jöttünk el, hanem lincselésre készülünk. A kormány számára akár úgy is tűnhetett, hogy ha megszabadul a sokat emlegetett államtitkár hölgytől, megoldódik minden probléma. Csak leszögezném, hogy ha Hoffmann Rózsa lemondana, akkor is ugyanolyan marad az FTV, szóval ez egy nonszensz. Viszont a HÖOK mindvégig azt akarta elhitetni velem, hogy az egyetlen baj itt a rózsa és a tövisei.

Aztán jött egy film, amiben egy kalap alá vették az 56-os megmozdulást a 2007-essel és az aktuálissal. Nos ez eléggé erős párhuzam, főleg annak tükrében, hogy ilyen töketlen szervezéssel 1956-ból sem lett volna semmi egy röpke bulin kívül a menzán. Véleményem szerint a HÖOK elkezdhetne már megélni a jelenéből, nem pedig az 55 évvel ezelőtti MEFESZ hagyatékából.

A promóciós előadásokat nem kívántam már végighallgatni, ahol minden régió képviselője szavalhatott valamit az igazság és hasonló szavak igen sűrű ismétlésével. Tisztára mint egy Vodafone reklám: Jár nekünk a tandíjmentes felsőoktatás! Jár nekünk az állami támogatás! Jár nekünk a Corvinus és a többi bezárni szánt intézmény! Jár nekünk a jobb percdíj! Igen, és jár még nekünk a röghöz nem kötés! Jár nekünk a HÖOK akarata!

Na itt mentem haza.

Nem csak a csalódottságom miatt hagytam ott az egészet: addigra már szégyeltem, hogy egyáltalán elmentem. Szép dolog 10 000(?) ember együtt, de igazán érdemleges nem történt. A felsőoktatás koporsóba tétele észrevételem szerint nem csak az állam egyedüli érdeme, de abban biztosak lehetünk: ha mellé fektetjük Hoffmann Rózsát, azzal semmivel sem lesz jobb.

IAESTE – Fizetett szakmai gyakorlat külföldön!

Neked is kötelező a szakmai gyakorlat? Miért nem csinálod külföldön? Mi lenne, ha még fizetnének is érte? Jól hangzik? Ismét itt a lehetőség, hogy jövőre a szakmai gyakorlatodat valahol külföldön töltsd el!

Idén 28. alkalommal hirdeti meg az IAESTE Hungary a Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Programját, melynek keretében a kiválasztott hallgatók részére minimum 8 hetes maximum egy éves szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít a világ 85 országának valamelyikében.

Szerezz értékes szakmai tapasztalatot, úgy, hogy közben gyakorlod a nyelvet, és új külföldi barátokra teszel szert!  Sörözz németekkel, teázz angolokkal, főzz rizst indiaiakkal, vagy menekülj rénszarvasok elől Skandináviában az IAESTE Hungary-vel! Jelentkezz online november 1.-ig, és máris megtetted az első lépést ahhoz, hogy felejthetetlen élményekben legyen részed!

Ha felkeltette az érdeklődésedet, keress minket a http://bme.iaeste.hu –n, vagy Facebookon: http://facebook.com/iaestebme!

 

Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Programunkra jelentkezés: http://gyakorlat.iaeste.hu/

Jelentkezz ma, és kitárul előtted a világ!

 

A felsőoktatás megmentése

Az immár több mint egy éve készülő felsőoktatási törvényjavaslat egyre siralmasabb formát ölt. Szeptemberben a KáTéban beszámoltunk a törvénykoncepció kálváriájáról, hogy honnan hova jutott a javaslat bő egy év alatt. Röviden összefoglalva: sehova. Érdemben ugyanis nem történt semmi a felsőoktatási fronton, legalábbis azon a színtéren, ami számunkra, egyszerű, hétköznapi emberek számára látható. A kormány ugyanis köztudomásúlag harcban áll mindennel és mindenkivel, hogy megmentse Magyarországot a pusztulástól -vagy valami mástól, csak egy biztos, hogy meg akarják menteni.

Szeptember óta két újabb törvénytervezet is megjelent, melyekben a közös vonás, hogy a hallgatók, a rektori konferencia és a szakmai szervezetek is elutasítják. Ez a szép a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, összefognak, akik eddig széthúztak.  Rengeteg írást lehet találni a neten, arról hogy kinek miért nem tetszik ez az egész, ennek a blognak pedig elsősorban nem az a célja, hogy véleményt mondjon a “Rendszerről”, sokkal inkább, hogy információkat közöljön a BME hallgatóit érintő/érinthető ügyekről. Így most egy összefoglalót közlünk a HÖOK által kiadott közleményből:

  • Új felsőoktatási törvényre szükség van, hogy kijavítsuk a jelenlegi szabályozás hibáit. Azonban az új törvény kidolgozása során vagy egyáltalán nem kérték ki az érintettek véleményét, vagy ha mégis, az elhangzottakat figyelmen kívül hagyva, az eredeti elképzeléseket változatlan formában örökítették tovább az azt követő verziókba. Ráadásul az elmúlt fél évben a felsőoktatás szereplőivel történő egyeztetések teljesen elmaradtak. 
  • A HÖOK szerepe a felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozásában: az első hivatalos felkérést követően a HÖOK még 2010 december elején elküldte szakmai anyagát, melyben többek közt a nyelvvizsga, mint lehetséges bemeneti követelmény bevezetését, és a keretszámok megállapításánál a piaci viszonyok figyelembe vételét javasolták. Mivel a Nefmiben nemcsak a HÖOK, de más érintettek véleményét is figyelmen kívül hagyták, a törvény előkészítésének folyamata megrekedt. A helyzet feloldására a KIM és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közbenjárásával magas szintű egyeztetések kezdődtek, melyek nyomán sikerült mindenki számára elfogadható alapelveket lefektetni. Ezután azonban az egyeztetések több hónapra megszakadtak. A következő, szeptemberi egyeztetés alkalmával pedig egy olyan anyagot küldtek el az érintetteknek, ami egyáltalán nem a februárban folyt egyeztetések alapelvei és problématérképe mentén készült el, mely fölött minden érintett egyszer már konszenzusra jutott.
  • Az egyeztetésekbe többek között bevonták még a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSZ) és a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) is. A rektorok külön kérését, vagyis; ha lesznek kiegészítő jogszabályok, akkor legkésőbb a törvénnyel egy időben kerüljenek elfogadásra, sőt inkább az előtt, hogy az érintettek egyben lássák az egész rendszert, szintén nem vették figyelembe.
  • A röghöz kötés bevezetése elfogadhatatlan, ugyanis egyrészről ellentétes az Európai Unió egyik legalapvetőbb értékével és közös jogával, az unió belüli szabad munkavállalással. Másrészről pedig félő, hogy a legtehetségesebbek ezután eleve külföldön kezdenék meg tanulmányaikat s így jóval valószínűbb, hogy utána nem itthon kamatoztatják majd tudásukat és tehetségüket.
  • Érintik-e a tervezett változások a jelenlegi hallgatókat? Az államtitkárság hozzáállása és a minisztériumok eltérő elképzelései alapján még azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy nem. A megszorítások közepette könnyen elképzelhető, hogy az új elemeket már most bevezetnék.
  • Az egyetemek és főiskolák autonómiája jelentősen sérülne, ugyanis a szakminiszter az intézmény legitimen megválasztott rektorának kinevezésekor egyetértési jogot kapna. A gazdasági területeken szintén csorbulna az önállóság. Már idén nyáron több felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsának tagjai kaptak visszajelzést arra vonatkozóan, hogy munkájukkal elégedetlenek, esetlegesen felszabaduló helyükre a minisztérium új tagot delegálna.
  • A hallgatók egyetértési jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a térítési és juttatási szabályzat kapcsán  véleményezési jogra módosítanák, mely az érintettek kontrollja nélkül súlyos következményekkel járhat, arról nem is beszélve, hogy Európában páratlan léptékű visszafejlődést jelentene.
  • A tervezet egységesen 2,5-ös súlyozott tanulmányi átlagban állapítaná meg a költségtérítéses képzésre való automatikus átsorolás határát. Ennek a passzusnak a kiötlője valószínűleg még távolról sem ismeri a felsőoktatást, a Bologna-rendszert és az intézményekben jelenlévő (elsősorban az osztályozási kultúrát érintő) különbségeket. Ráadásul a kreditrendszer komoly hibáiból kifolyólag az egyes félévekre jutó hallgatói leterheltség gyakran nagyban meghaladhatja a jelenleg a Ftv. szerint megengedett 30 munkaóra/kredit értéket. Ezt az egyes felsőoktatási intézmények között tetten érhető, a tárgyak teljesíthetőségéből és nehézségéből fakadó különbségek tovább árnyalják.
  • Aki újrázni kényszerül egy tárgyból, kerüljön át önköltséges képzésre. Több intézmény saját hatáskörben, hallgatói egyetértéssel már maximalizálta a tantárgyak újrafelvételét illetve az egy tárgyból letehető vizsgák számát. Ugyanakkor többek között az eltérő osztályzási kultúrákból adódó okok miatt is valóságtól elrugaszkodott az az elképzelés, hogy egy tanegységből csak egy vizsgát lehessen ingyen letenni a hallgatóknak. Eddig ezt a legtöbb helyen kifizethető pénzösszegekkel szankcionálták, a tervezet viszont már önköltséges képzésre való átsorolásról beszél, ami – látva a tervezett önköltséges képzési díj tervezetet– pénzügyi csapdába csalhatja a hallgatókat és szüleiket.
  • A maximálisan engedélyezett államilag támogatott képzési időt is lerövidítenék, abban az esetben, ha a képzésre előírt összes kreditmennyiség több, mint 8 %-a vissza van félévenként.
  • A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) dönt a felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos legfontosabb ügyekben. A koncepció, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben azonban a hallgatók képviseletét nem tartalmazza. A MAB elnöke maga is teljesen elzárkózott attól az elképzeléstől, hogy a bizottságnak ne legyen hallgatói tagja.

Ha nem tetszik a felsőoktatás ilyetén átalakítása, tegyél Te is valamit annak érdekében, hogy Neked és az utánad következőknek ne kelljen mindezeket elszenvedniük!

Mozigépész – FERTŐZÉS (Contagion)

Szereplők: Marion Cotillard, Matt Damon, Kate Winslet, Jude Law, Laurence Fishburne, Gwyneth Paltrow.

Fényképezte: Steven Soderbergh. Látvány: Howard Cummings. Írta: Scott Z.  Burns. Rendezte: Steven Soderbergh

 

Az igazi veszély nem az égből jön, az igazi katasztrófát nem elképzelt képregény-gonoszok ígérik – a baj itt él köztünk. Egy vírus mutálódik, kissé átalakul, és – hála a modern világnak – felfoghatatlan sebességgel terjed el az összes kontinensen.

Egy családanya (Gwyneth Paltrow) távol-keleti üzleti útjáról hazaérve rosszul lesz. Előtte egy házasságon kívüli viszony miatt valahol az USA-ban megszakította az útját. Ő az első beteg: amerre járt, a megállíthatatlan fertőzés újabb gócai alakulnak ki. Előbb csak a Távol-Keleten és az USA-ban, majd a világ egyre több pontján. A betegség gyorsan támad, és nincs ellene gyógyszer.

Néhányan azonban nem adják fel a harcot: megpróbálnak gyorsabbnak lenni a láthatatlan ellenségnél, hogy akár saját életük kockáztatásával is mentsék azt, aki még menthető. Önfeláldozó orvosok küzdenek a vírussal, az üzleti érdekekkel, a lelkes amatőrökkel, az idővel. Miközben ők is ki vannak szolgáltatva a betegségnek…

 

Az Ocean’s filmek rendezője, az Oscar-díjas Steven Soderbergh Brazíliában, Dubaiban, Hongkongban és az Egyesült Államokban forgatott fantasztikus sztárgárdájával. A Bourne-ultimátum forgatókönyv-írója Marion CotillardMatt Damon, Kate WinsletJude Law, Laurence Fishburne és Gwyneth Paltrow számára írt szerepet.

 

Mozibemutató: 2011. október 13.

Gyártó: Warner Bros.

Színes, szinkronos amerikai film

Játékidő: 106

Korhatár: 16

Hivatalos oldal: http://contagionmovie.com/

Hivatalos magyar nyelvű honlap: http://www.fertozesafilm.com

Facebook oldal: https://www.facebook.com/pages/Fert%C5%91z%C3%A9s-A-film/205545256163215?skip_nax_wizard=true

KRITIKA A KÁTÉ NOVEMBERI SZÁMÁBAN! 


 Így készült… “FERTŐZÉS”

Egy utas belenyúl a chipszes tálba a reptéri bárban, majd átadja a hitelkártyáját a pincérnek. Egy üzleti találkozó kézfogások sorával kezdődik. Egy ember elköhögi magát a zsúfolt buszon…

Egyetlen találkozás. Egyetlen érintés. És a halálos vírus útra kel.

Amikor Beth Emhoff (Gwyneth Paltrow) visszatér Minneapolisba Hong Kong-i üzleti útjáról, azt gondolja, az időeltolódás miatt tör rá hirtelen gyengeség. Két nappal később meghal a kórházban, és az orvosok azt mondják az események előtt döbbenten álló férjének (Matt Damon), hogy fogalmuk sincs, miért halt meg.

Hamarosan más emberek is ugyanazokat a tüneteket észlelik magukon: köhögés, láz, lebénulás, agyvérzés… és végül halál. Minneapolisban, Chicagóban, Londonban, Párizsban, Tokióban, Hong Kongban gyorsan szaporodik a megbetegedések száma: négy, tizenhat, több száz, több ezer ember betegszik meg, a járvány határokon söpör át, mivel számtalan emberi interakció táplálja csupán egyetlen átlagos napon is.

Globális járvány tör ki.

Az amerikai CDC kutatói lázasan próbálják megfejteni a halálos vírus kódját. A CDC igazgatóhelyettese Cheever (Laurence Fishburne) annak ellenére, hogy személyesen is érinti a dolog, próbálja eloszlatni az egyre növekvő pánikot, ezért elküldi egyik bátor fiatal orvosát (Kate Winslet) a tűzvonalba.

A növekvő pánik kellős közepén, melyet azok a kétségek is tetéznek, hogy nem tudni, lesz-e ellenszer, és hogy azt ki kapja meg először, Dr. Leonora Orantes (Marion Cotillard) az Egészségügyi Világszervezet egyik munkatársa megpróbálja felgöngyölíteni a fertőzésláncot, és eljutni a járvány forrásához.

Mivel a halálos áldozatok száma egyre nő, és ezzel egyidejűleg a társadalmi normák is összeomlani látszanak, az egyik aktivista blogger (Jude Law) azt kezdi terjeszteni, hogy a közvéleményt nem tájékoztatják a teljes igazságról. Ezek a hírek tovább növelik a paranoiát és a félelmet, amik hamarosan éppolyan fertőzőek lesznek, mint maga a vírus.

Ne beszélj senkivel. Ne érj senkihez. Maradj távol az emberektől.

„Mindig is izgalmasnak találtam megfigyelni az embereket egy-egy valódi probléma megoldása közben, különösképpen, amikor a megoldás határidőhöz van kötve, és a tétek a legmagasabbra kerültek” – mondja Steven Soderberg rendező, akinek új filmje olyan dolgokról vet fel kérdéseket, mint hogy mi történhet személyes, országos és globális szinten, ha egy ismeretlen, virulens, halálos betegség kezd elterjedni. Hogyan kezdődött? Hogyan terjed? És hogy lehet kezelni?

A Fertőzést egy beszélgetés inspirálta, amiről Soderbergh úgy véli, „bárkit megérintett volna.” Mialatt az előző projektjükön, Az informátor!-on dolgoztak, Soderbergh és a forgatókönyvíró Scott Z. Burns sokat utaztak. Burns így emlékszik erre vissza: „Stevennel sok időt töltöttünk repülőgépeken, és sokat beszélgettünk arról, milyen gyakran tűnnek betegnek az emberek, amikor utaznak. Innen jött az ötlet, hogy bemutassuk, milyen sebezhetőek az emberek a nyilvános helyeken. Azt hiszem, mikor egy betegség lever bennünket a lábunkról, mindannyian hajlamosak vagyunk elgondolkodni, ki mindenkivel beszéltünk, kik mellett üldögéltünk és kiket érintettünk az elmúlt napokban. Ilyen az emberi természet.”

Elég a gépen egy fertőzött utas vagy egy baktériumokkal teli tárgy érintése, amit aztán a szemünkbe dörzsölünk, és máris elkaphat minket valami náthaszerűség. Ám a rendező és munkatársa azon kezdtek spekulálni, hogy mi lenne, ha ezek az ártatlan kölcsönhatások valami sokkal rosszabbat okoznának. Mi lenne, ha világszerte villámgyorsan terjednének ezek a halálos érintések?

Az emberek meghalnak, mielőtt megtudnák, mi döntötte le őket a lábukról.

Még ennél is aljasabb dolog, hogy lehetetlenség megmondani, kivel kerültünk kapcsolatba a fertőzés és a szimptómák megjelenése között eltelt időben, vagy hogy ki lesz a következő.

Matt Damon, aki a film egyik központi karaktere, és aki több gyümölcsöző együttműködésben vett részt Soderbergh-gel, mondja: „Steven filmje szikár és ugyanakkor pörgős. Egy olyan témánál, mint ez, nagyon fontos a ritmus megtartása, hisz meg kell mutatni a fertőzés terjedésének spirális mozgását, és a betegség előretörésének egyre gyorsuló tempóját. Ő pontosan tudja, hogyan tartsa egyben a történetszálakat, és hogy azok hol metsszék egymást, hol találkozzanak a megfelelő időben. A történet valóban állandó mozgásban van.”

„Ritka eset, hogy olyan filmet készíthetsz, aminek a története minden embert megérint, és ugyanakkor izgalmas thrillerré áll össze – mondja Soderbergh. – Amikor Scottal beszélgettünk arról, hogy egy járványról kéne filmet csinálni, úgy gondoltam, annyi minden történt már a világban, az orvostudomány és a technológia olyan fejlett mára, hogy ultrarealisztikus módon kell megközelíteni a témát. A sok kutatómunka után egészen másképp látom az emberi érintkezéseket. Egyszerűen nem lehet elmerülni ebben a világban, és úgy tenni, mintha mi sem történt volna.”

A tudatosság, elővigyázatosság, ami erősödik, ahogy terjed a vírus, ez az egyike a film témáinak.

A Fertőzés ijesztő mind intellektuális, mind zsigeri szinten, mivel a fikció mögött megalapozott, valós tudományos lehetőségek rejlenek, valamint a film valós drámákra világít rá, amikor megmutatja, emberek és kapcsolatok miképpen képesek egyik napról a másikra radikálisan megváltozni. „Fontos, hogy ezek a karakterek valóságos embereknek tűnjenek, és ne csak az orvost vagy a szakembert lássuk bennük – mondja Kate Winslet, aki a film története szerint az egyik elsőként azonosított betegcsoport mellett dogozik orvosként. – Hús-vér emberek szemén keresztül tekinthetsz be a járvány világába.”

„Az antibiotikumokra rezistens szuperbaktériumok és a biológiai anyagokkal szemben mindig meglévő valós aggodalmak közepette szinte semmit nem kellett kitalálnunk, hogy még félelmetesebbé tegyük a történetet – mondta Gregory Jacobs, Soderbergh produkciós partnere. – Szeretem a jó zombifilmeket, de nem hiszem, hogy igazak lennének. Az a hatás, ami a mi filmünkben működik, az éppen a ’veled is megtörténhet’ érzésből fakad, hiszen a vírus, a fertőzés lehetősége jelen van a leggyengébb náthában is, amit bármikor elkaphatunk. A történetbeli emberek teljesen normálisak, teszik a dolgukat, és terjesztik a vírust anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Senki nem jön rá, hogy van ok aggodalomra, amíg kritikus nem lesz a helyzet. Ám akkor már túl késő.”

Michael Shamberg és Stacey Sher producerek egyformán fontosnak tartják, hogy ez a film a legősibb félelmeinket és a túlélési ösztönünket szólítja meg. „Megmutatja, hogy nemcsak az a baj, hogy megdöbbentő méretekben szivárog be a vírus a lakosság körébe, hanem hogy az élet napról-napra megváltozik, a jól ismert dolgok hirtelen félelmetessé válnak, beleértve a saját otthonodat is, a barátaiddal pedig rettegsz találkozni” – magyarázza Shamberg.

A szakértők szerint napokban mérhető, míg az ilyen katasztrofális események elérik azt a pontot, amikor a társadalom elkezd felbomlani. Az üzletekből kifogyott az élelmiszer, bankok, iskolák, benzinkutak bezárva, határok lezárva. És bár a krízis helyzet képes együttérzést kiváltani az emberekből, a valóságban sokkal gyakoribb a pánik, a paranoia és a törvénytelenségek megjelenése, amik gyorsan önmagukban is fenyegető veszéllyé válnak.

„Azt hiszem, ez a film egyszerre lesz megrázó, drámai és kicsit nyugtalanító – mondja Jude Law. – Olyan dolgok is fontosakká válnak, amikről nem féltétlenül gondolkodsz nap mint nap. Hogy ne érj például a kilincsekhez, köhögj a kezedbe… Hirtelen apró dolgok kerülnek a tudatod előterébe .”

Sher magyarázza: „Steven mindig kérdezte, ’Mi lenne hiteles, hogyan történne mindez valójában?’, mert a valóság sokszor ridegebb és megrázóbb, mint bármi, amit el tudunk képzelni, ki tudunk találni.” Ezt szem előtt tartva, a filmesek felhívták a CDC-t és más fertőző betegségekkel foglalkozó szakembereket, és felkérték őket, hogy legyenek a projekt technikai tanácsadói. Ennek köszönhető, hogy a filmmel kapcsolatban „nem is az a fő kérdés, hogy mindez valóban megtörténhet-e, hanem csupán az, hogy mikor.”

Burns egyetértve idézi: „Az 1918-as spanyol nátha 50 millió embert irtott ki, a világ akkori népességének egyötödét, többet, mint amit az I. világháború. A fertőzések expanenciálisan terjednek, ami azt jelenti, hogy harminc lépésben eljutunk az egy esettől az egymilliárdig.”

Burns megtudta, hogy szinte minden héten felfedeznek egy vírust. „Ez 52 új golyót jelent a fegyverbe, ami az emberi faj ellen irányul minden évben” – kommentálja ezt az értesülését.

„Ami az igazán ijesztő ebben a filmben, az az, hogy ami benne történik, bármikor bekövetkezhet, vagy már zajlik is” – mondja Ricky Strauss producer.

De a tudomány és a statisztikák csak egy részét adják a sztorinak. Soderbergh igyekezett olyan történetet létrehozni, ami epikus és bensőséges is a félelmetessége mellett. Nyomon követi a járvány előrehaladását több személyes nézőpontból is, olyan sorsok mentén, amik párhuzamosan futnak, és befolyásolják, de nem feltétlenül metszik egymást. Ily módon a Fertőzés nemcsak átlagemberek és szakemberek áldozatos munkájáról, bátorságáról ad képet, hanem az olykor elhibázott személyes, érzelmi alapú döntéseik következményeiről is, amelyek szembesítik őket azzal, kik is ők valójában. A történet során, jegyzi meg: „Minden karakter szembesül életének néhány problémás aspektusával, amik nem kerültek volna felszínre, ha a betegség nem jelenik meg.”

A történet középpontjában a Damon alakította karakter, Mitch Emhoff áll, aki családos ember, és akinek hazatérése rémálommá válik, amikor látnia kell, hogy felesége Beth (Gwyneth Paltrow) visszatérve üzleti útjáról az első beteg lesz, akit meghal egy halálos rejtélyes betegségben – méghozzá olyan gyorsan, hogy elbúcsúzni sincs ideje tőle.

Amikor Beth-t felboncolja a helyi patológus, azonnal figyelmezteti a CDC-t. Ott elkezdődik a keresés a lehetséges válaszok után, a kutatók összehasonlítják a tüneteket más újabb halálesetekkel, elemzik a mintákat, próbálják meghatározni, mekkora a fenyegetettség, ha ilyen gyorsan terjed a vírus. Mindeközben a CDC igazgatóhelyettese, Dr.Ellis Cheever (Laurence Fishburne) a várakozás helyett, mely hosszútávon talán több embert menthetne meg, a teljes körű tájékoztatás következményeit mérlegeli.

Cheever irányítása alatt Dr. Erin Mears (Kate Winslet) buzgón elfogadva élete első igazán rangos feladatát az elsők közt érkezik a fertőzött területre. Ám munkája kockázatát egyikük sem képes átlátni. Ezzel egyidejűleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa, Leonora Orantes (Marion Cotillard) epidemológus Genfben új eseteket fedez fel a világ más területein, és egy világtérkép segítségével igyekszik mihamarabb rekonstruálni Beth utolsó napjainak történéseit, hogy ily módon eljusson a vírus születésének helyéhez, és kideríthesse az első beteg kilétét.

Mivel a vírus gyorsan fejlődik, és láthatatlanul, könyörtelenül, válogatás nélkül irtja az embereket, feltűnik a színen egy másfajta fertőzés, ami Alan Krumwiede (Jude Law) újságírónak köszönhető, aki azt terjeszti a különböző hírcsatornákon, hogy a kormány eltitkolja az igazságot, sőt, talán még a lehetséges gyógymódot is. Bár Krumwiede felvetései jogosak, módszerei mégiscsak a pánik tüzét szítják, amivel „hozzájárul, hogy a film még izgalmasabb és egyúttal elgondolkodtatóbb legyen.”

„A történetnek része az az út, ahogyan az információk terjednek, hasonló utakon, mint a vírus: aki megkapja és tovább viszi, már kicsit másképpen adja tovább. És Krumwiede ennek a folyamatnak a megtestesülése. Nagyon fontosnak tartottuk megmutatni az információ áramlás problémáit, valamint azt, hogy ebben a helyzetben a félretájékoztatás ölni is tud” – magyarázza Soderbergh.

Az első beteget azonosították

Mitch Emhoff: Hívni kell a mentőt. A feleségem…

„Steven elküldte a forgatókönyvet azzal a megjegyzéssel, hogy: ’Olvasd el ezt, aztán menj, mosd meg a kezed’ – mondja Matt Damon nevetve. – Egy idegenekkel teli nézőtéren biztos vagyok benne, hogy ugyanez a gondolat suhan át az emberek fején.”

A színész úgy írja le az általa játszott Mitch Emhoff karakterét: „mint egy átlagembert, aki felveszi a harcot a járvánnyal. Nagyon rövid időn belül elveszíti a feleségét és a rábízott mostohafiát a vírusnak köszönhetően. Egyetlen túlélő családtagja marad, a 15 éves lánya, Jory, akit minden áron védelmezni akar.”

Soderbergh ezt így magyarázza: „Mitch nem orvos vagy tudós, így fogalma sincs, mi is történik körülötte, és így lényegében minket reprezentál a történetben. Nagy kihívás volt megőrizni a karakter dinamikáját úgy, hogy ne játssza túl a szerepét, és Matt ebben nagyon nagyot alakított. Azonnal megértette, mire törekszünk. Soha nem látjuk őt ’játszani’, ’színészkedni’. Nincs az alakításaiban hiúság, önteltség, egyszerűen olyan, mintha a kamerák ott sem lennének.”

„Mitch olyan átlagembert testesít meg, amilyenek a nézőtéren is ülnek – mondja Sher. – Őt nézve elgondolkodsz, mit tennél meg te a családodért és a túlélésért, és ha volna hozzá elég bátorságod.”

A félelem és kiszámíthatatlanság problémája Emhoff és a lánya kapcsolatát sem hagyja érintetlenül. Damon erről azt mondja: „Nagyon könnyű volt elképzelnem a szituációt, mivel én magam is apa vagyok. Annak ellenére, hogy ilyen rendkívüli dolgokon mentek keresztül, még a tipikus szülő-tinigyerek problémákkal is meg kell küzdeniük. Ez a konfliktus sok izgalmas pillanatot eredményez a történetben.”

Mitchnek mindemellett a feleségéről megtudott igazságokkal is szembe kell néznie.

Bár Beth már a film elején meghal, továbbra is kulcsfontosságú figurája a filmnek, hiszen a járvány lényegében vele kezdődött. Soderbergh mondja: „Beth történetét fokozatosan ismerjük meg, ahogy a filmbeli nyomozás halad előre. Ő a vírus rejtélyének a kulcsa, csak rajta keresztül juthatnak el az igazsághoz. Mindeközben a nézők is egyre több mindent megtudhatnak valódi kilétéről.”

Paltrow elismeri, hogy az általa megformált karakter szerencsésnek tekinthető abból a szempontból, hogy egyike az első áldozatoknak, hiszen a túlélőknek szembesülnie kellett a fájdalmasabb kihívásokkal: „Elgondolkodtató, hogy mit tennénk, amikor elfogy az élelem és a víz. Azt kérdezed magadtól, hogyan viselkednél egy ilyen válságos helyzetben. A mostani társadalom annyira ráutalt a saját infrastruktúrájára, hogy attól félek, igen csak nagy bajban lennénk.”

Cheever: Tehát van egy vírusunk, és nem tudjuk kezelni, és nincs rá oltóanyagunk.

Ennek a folyamatnak a sarokköve a CDC igazgatóhelyettese, Ellis Cheever, aki vezető szerepet tölt be a gyorsan terjedő válság közepette a védelemben, tájékoztatásban és a válság politikai kezelésében. Laurence Fishburne szerint: „Ő okos, hiteles srác, az értelem megtestesítője. Az egyetlen, aki képes az emberekkel elhitetni, hogy mindent az ellenőrzése alatt tart, így azt gondolhatják, hogy a legjobb kezekben van az ügy és nem sokára rendben lesz minden.”

Cheever szorosan együttműködik a főnökével, Lyle Haggertyvel, és bár mindketten orvosok, sőt barátok, és közös cél lebeg a szemük előtt, azért néha másképp látnak dolgokat. Haggertyre nagy hatással van katonai múltja, ami befolyásolja döntéseit. Bryan Cranston mondja: „Érzékeny döntéseket kell hozniuk, melyeknek globális hatásai vannak. Ezért nagyon óvatosnak kell lenni, a tovább gyűrűző hatások miatt jól meg kell fontolni, hogyan tájékoztatunk más országokat. Minden nagyon speciális és háromszorosan ellenőrizendő.”

Vezetése alatt dolgozik az a kutatócsoport, amelyik az idővel versenyezve kísérli meg kifejleszteni a vakcinát a kórokozó ellen, mely mindig egy lépéssel előttük halad.

Míg Hextall és csapata versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a választ ezekre a kérdésekre, Cheever foglalkozik a médiával. Az elvárások nyomása alatt mérlegelnie kell, hogy mely információkat osztja meg az emberekkel, és melyeket tartja vissza stratégiai okokból, hogy ne okozzanak több kárt, mint hasznot.

Cheever mindig is követte a protokollt, és sosem feledte, hogy a hivatal titkait meg kell őriznie. De amikor titkos információhoz jut, ami azt jelenti, hogy élet vagy halál lesz az osztályrésze a nőnek, akit szeret, akkor mélyen magába néz, és választás elé kerül: elmondja-e neki, amit tud, mielőtt hivatalosan bejelentik a járványt. Aubrey jelent számára mindent. Bízhat benne, hogy nem mondja el másnak. De, a forgatókönyvíró Burns elismeri: „Ahogy a vírust nem tudod megőrizni, úgy egy titkot is nehéz megtartani magadnak.”

„Ez a dilemma valós problémája a karakternek – magyarázza Fishburne. – Az ő pozíciójában kötelessége, hogy megvédje a köz érdekeit, és ezt a felelősséget nagyon komolyan veszi. De mint ember, a családja iránt vannak kötelességei. Szóval, ellentmondásos helyzetbe kerül, és nagyon kemény választás elé állítja a történet.”

Cheever helyzete tovább bonyolódik, amikor felkéri Dr. Erin Mearst, a Járványügyi Hivatal tisztviselőjét, hogy folytasson vizsgálatokat a fertőzött területen. Noha a feladat megtisztelő, amit komolyan szeretett volna és meg is érdemelt Dr. Mears, Cheever azzal is tisztában van, hogy ezzel a feladattal nagy valószínűség szerint alkalmazottja halálos ítéletét is aláírta.

Mears szerepében Kate Winslet úgy gondolja, a kezdő tisztviselőt az sem tartotta volna vissza, ha már az elején tudja, milyen kockázatot vállal. A szerepét tanulmányozva Winslet sok időt töltött a CDC-nél, és találkozott idősebb és fiatal EIS tisztekkel, akiktől szerette volna megtanulni, hogyan élheti át igazán a szerepét. „Azt mondták, hogy mindenekelőtt teljesen ennek a munkának kell szentelned magad. Ez azt jelenti, hogy sokszor feláldozod az alvást, a társasági életet, a saját biztonságodat. Ezek olyan emberek, akiket ki lehet küldeni háborús övezetekbe, ahol számítani lehet járványok kitörésére. És a félelem ezekben a küldetésekben nem megengedett érzelem. Ha félnek, meg kell tanulniuk megszabadulni tőle.”

A történetben Mears párja a genfi Dr. Leonora Orantes. Mivel a betegség megjelenik Londonban, Hong Kongban, Tokióan és más városokban szerte a világon, Orantes elkezdi vizsgálni és követni az egyidejű eseteket, nyomon követi a járvány útját. „Ám amíg a moziban minden száguld előre, addig Orantes visszafelé tekint az időben, a kezdeteknél próbálja megfejteni a rejtély nyitját, eljutva oda, ahol az létre jött” – mondja Shamberg.

Cotillard mondja: „Ő Beth Emhoffnál kezdi. Ő volt az első, akiről tudják, hogy a vírus áldozata, így Orantes az ő múltjában indul útnak. Szerencséje van, hogy manapság a videó kamerák világában sok mindent rögzítenek, így első dolga, hogy tanulmányozza azokat a felvételeket, amiket a szállodában, liftben, kaszinóban rögzítettek.”De még így sem könnyű. „Rá kell jönnöd, hogyan jött létre kontaktus két ember között, és tudni, mindkettő megbetegedett-e, de lehet az is kérdés, hogy kettőjük közül melyikük fertőzte meg a másikat.”

Orantesnek továbbá tudnia kell, mik a lehetséges következményei a vizsgálatoknak, és hogy mit árulhat el diplomáciailag a világ színpadán. „Furcsa és különös szituációkkal kell megküzdeni a tudomány és kulturális sokszínűség színpadán” – mondja Soderbergh.

Krumwide: Először volt két ember, aztán négy, majd tizenhat. Három hónap alatt egymilliárd. És mi efelé tartunk. Az igazságot eltitkolják a világ elől.

Míg a nemzetközi kutatócsoportok keresik az igazságot, a konfrontálódó szabadúszó újságíró, Alan Krumwide saját kutatást folytat. Riporteri ösztönét kombinálva a hivatalos dolgok iránti kóros bizalmatlanságával, mindehhez hozzáadva drámai érzékenységét, létrehozza saját bloggját, hogy elmondja az igazságot a növekvő járványról… legalábbis ahogy ő látja.

„Ő úgy hiszi, hogy az embereknek joguk van tudni, mi az igazság, különösen, ha ekkora horderejű dologról van szó, és ő volt az első, aki rájött, hogy az az ember, aki meghalt egy Tókió-i buszon, az első volt a vírus áldozatai közül. Van bátorsága kiállni a meggyőződéséért, de a büszkesége és az egója gyakran inkább akadályozza, mint segíti ebben a munkájában. Szétküldi a neten a történeteit, és nem mindig vigyáz arra, hogy ennek mik lehetnek a következményei” – mondja Law.

„Krumwide-nek sok mindenben igaza van – mutat rá Soderbergh. – De messze nem mindenben. És mivel az információi nagyon is húsba vágóak, az emberek nagy tömegekben fordulnak a bloggjához válaszokért. Ahogy a betegség terjed, úgy nő az előfizetői bázisa, a szerény kezdetektől először 2 milliós, majd 12 milliós nézettségre tesz szert.” „Ahogy egy új vírus is egy embertől terjed el a többire, ugyanúgy Krumwiede is képes egymaga elindítani a pánik és a félelem vírusát” – kommentálja Burns.

Krumwiede összetett és tagadhatatlanul karizmatikus karakter, ecseteli Soderbergh. „Jude és én beszéltünk bloggerekkel, akik a kormányzat ellen dolgoznak, és akik az ilyen összeesküvés elméleteknek nagy barátai, megnéztük, hogyan néznek ki, hogyan viselkednek, dolgoznak. Mindenképpen szerettünk volna egy messianisztikus vonalat is belevinni a karakterbe.”

„Ami igazán érdekes, hogy mi sem tudhatjuk, mennyiben van igaza a bloggernek – mondja Jacobs. – A kormány valóban rejteget valamit, és az a gyógynövény alapú gyógyszer, amiről beszél, valóban működne? Úgy gondolom, mi mind azt gyanítjuk néha, hogy nem mondják el nekünk a teljes igazságot dolgokról, és ebben az értelemben Krumwiede képviseli a közönség nézőpontját.”

„De, végső soron ő mégiscsak átlép egy határt” – teszi hozzá Law.

Orantes: Nézd meg ezt. Ez egy átvitel. Most már csak azt kell kiderítenünk, hogy milyen irányba.

Soderbergh egyszerre jegyzi a Fertőzés című filmet rendezőként és operatőrként. Munkája során a legújabb RED digitális kamerát használta, és „éjszakánként megvágta az elkészült anyagot, így jól láthatta, mit is dolgozott aznap” – meséli Sher.

Az egyik kulcsfontosságú jelenet a Makaó kaszinóban játszódik, de mivel a forgatás tilos a játékasztaloknál, létrehoztak egy ugyanolyan termet a Jumbo Étteremben Hong Kongban. „Amikor Steven besétált a szobába, azt gondoltam, ’Ó, ne!’, mert láttam, hogy tetszik neki, és már láttam is a csapatom jövőjét, ahogy hordjuk a további felszerelést az étterembe kínai dzsunkán.”

További hasznos forgatási helyek voltak Hong Kongban: a nemzetközi reptér, a Hotel Intercontinental, a Princess Margaret Kórház, valamint a Star Ferry fedélzete.

A forgatócsoport aztán átköltözött Chicagóba és környékére, mely Minneapolist, ahol Emhoffsék élnek, és Atlantát helyettesíti. Az egészben lényeges elem volt a hó. Akár valóságos volt, akár kreált, a lényeg Mitch Emhoff világában a tartós hideg, vagy ahogy Cummings fejtegeti, a téli ragyogás.”

A forgatás helyszíne volt még az elgini Sherman Kórház, az O’Hare és a Midway Repülőterek, valamint a willmette-i általános iskola, ahol Matt Damon felajánlotta, hogy később interjút ad és fotókat készíthetnek a 3. és 4. osztályosok újságjának. A chicagói Henry Ford hídon is zajlottak jelenetek, ahol valódi felhőszakadást éltek át.

Krumwiede főhadiszállása San Franciscóban volt. Cummings a szolgáltatások teljes összeomlását hónapokkal a válság után úgy ábrázolta, hogy a North Beach és Potreto Hill környéke tele volt szemétkupacokkal és mosatlan szennyessel, amit az ablakon dobáltak ki az emberek, éppen úgy, mintha szabadulni próbáltak volna mindentől, ami fertőző lehet.

A tervezőnek a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meg kellett alkotnia a BSL-4-et (Biosafety Lab, Level 4) annak a jelenetnek a kedvéért, amikor Ally Hextall és David Eisenberg orvosok biológiailag veszélyes kísérletet végeznek. A BSL-4 szoba olyan nyomás alatt van, hogy a levegő ne távozhassék, acél ajtók védik, felfújható tömítések és légi-zár fertőtlenítő zuhanyzóval. „Nehéz feladat volt Howardnak reprodukálni a labort és a berendezéseket – tanúsítja Soderbergh. – Ráadásul ezalatt a nyomás alatt az oxigént egy csövön keresztül kapják, amelyet rendesen kellett összekötni a bevezető lyukkal, így úgy tűnik, hogy valóban működik.”

A jelmeztervező Louise Frogley Soderbergh csapatának másik állandó tagja egyedileg készíttette Ehle és Martin BSL-4 specialisták ruháit, amik a viselőjüket egy oxigén buborékban tartják.

Ehle mondja: „Ha az ember át akar menni egyik laborból a másikba, le kell választani a levegőtömlőt, és kb. két percet várnia a következőre, miközben lélegzik persze, és ennek a ruhának köszönhetően ez megvalósulhat, mert a ruha elegendő oxigént tárol ez idő alatt, és egyúttal a fertőző anyagokat is távol tartja.

 

A VALÓDI TUDOMÁNY

Mielőtt Bruns dolgozni kezdett a Fertőzés forgatókönyvén, találkozott világhírű tudósokkal, akik a fertőző betegségek szakértői, és elkötelezetten kutatott a téma után, hogy biztosítsa a történet hitelességét.

A film történetének megfelelően Lipkin, a fő tanácsadó, aki a forgatásokon is részt vett, kitalált egy olyan kórokozót, amilyen a Fertőzésben található. Elvileg biológiailag lehetséges törzset tervezett, ami hasonlít a létező coronavirusra, de sokkal agresszívebb hatású. A 3D-s modelljét is megalkotta.

„Az elmúlt 10-20 évben gyakran látunk-hallunk jelentéseket újabb és újabb fertőző betegségekről, amik drámai módon növekednek. Van néhány olyan tényező, ami hozzájárult ezek kialakulásához, beleértve az emberek eljutását olyan területekre, ahol érintkezésbe kerülnek különféle állatokkal, vagy a klímaváltozást, vagy a vérszívó rovarok terjedését… Amellett, hogy mi emberek is szállítunk mindent a világ minden tájáról. Szóval a dolgok kombinálódnak.”

„Egy dolgot biztosan megtanultam, hogy a vírusokkal együtt kell élünk a földön – mondja Bruns. – A tudomány, az orvostudomány és a kommunikáció egyre fejlődik és javul, de ezzel együtt egyre nagyobb veszélyek leselkednek ránk, ahogy egyre többet utazgatunk a kontinensek között. Ez az, amit Steven és én szerettünk volna megragadni ezen a filmen keresztül. Van infrastruktúránk, hogy megvédjen bennünket, de a végén a legfontosabb, hogy mi védjük meg egymást.”

A forgatás alatt szinte senki nem volt a szereplők közt és a stábban, aki immunis lett volna a Fertőzés (Contagion) okozta hatásokra, és ez tagadhatatlanul változtatott a viselkedésükön. Ez sok humort eredményezett, például az öklök és könyökök ütköztetése lett az új üdvözlési forma. De közben e mögött meglepő és új tudatosság is volt.”

„Sokkal tudatosabb lettem a dolgokkal kapcsolatban, amiket megérintek, és amiket az emberek megérintenek. Azért nem lettem persze baktériumfób, de elkezdtem a dolgokat másképpen látni – magyarázza Soderbergh. – Ez a film azt teszi a liftgombbal és az ajtókilinccsel, amit a Cápa című film a tengerpartra menéssel.”

 

A SZEREPLŐK

MARION COTILLARD (Dr. Leonora Orantes): 2007-ben a Piaf-ban (La Vie en Rose) Edith Piafot alakította. Ezért az alakításáért megkapta a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, Golden Globe-ot és más filmes díjakat. További filmjei: Eredet (Inception), Apró kis hazugságok (Little White Lies), A sötét lovag (The Dark Knight Rises), a francia Taxi filmek minden részében szerepelt, Szeress, ha mersz (Love Me If You Dare), Nagy hal (Big Fish), Hosszú jegyesség (A Very Long Engagement), Kilenc (Nine).

MATT DAMON (Mitch Emhoff): A kamera mindkét oldalán végzett munkáját díjazták. Oscar-díjra és Golden Globe Díjra is kapott jelöléseket. Emlékezetes filmszerepei: A legyőzhetetlen (Invictus), Az informátor (The Informant), Good Will Hunting (Good Will Hunting), melynek legjobb forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott és jelölést a legjobb férfiszínészi alakításáért. További filmjei: Sorsügynökség (The Adjustment Bureau), A félszemű (True Grit), Azután (Hereafter), Zöld zóna (Green Zone), A Bourne-csapda (The Bourne Supremacy), A Bourne-ultimátum (The Bourne Ultimatum), A Bourne-relytély (The Bourne Identity), A tégla (The Departed), Az ügynökség (The Good Shepherd), Sziriána (Syriana), Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven), Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét (Ocean’s Twelve),Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik (Ocean’s Thirteen), The People Speak, melyben executive producerként és színészként is dolgozott, Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley), Dogma (Dogma), Bagger Vance legendája (The Legend of Bagger Vance), Grimmm (The Brothers Grimm). 

LAURENCE FISHBURNE (Dr. Ellis Cheever): Színészként, producerként és rendezőként is figyelemre méltó tevékenységet végez. Filmszerepei: Ragadozók (Predators), A 13-as rendőrörs (Assault on Precinct 13), Mátrix (The Matrix), Mátrix – Újratöltve (The Matrix: Reloaded), Mátrix – Forradalmak (The Matrix: Revolutions), Titokzatos folyó ( Mystic River), Egyszer az életben (Once in the Life), melyben színészként, producerként, rendezőként és forgatókönyvíróként is megjelent, Miss Evers fiai (Miss Evers’ Boys), Halálhajó (Event Horizon), Gengszter (Hoodlum), Az alvilág mélyén (Deep Cover), Egy igaz ügy (Just Cause). 

JUDE LAW (Alan Krumwiede): Nagy-Britannia egyik legjobb színészének tartják, számos filmben és színházi előadásban szerepel. Jelentősebb filmszerepei: Sherlock Holmes: Árnyjáték (Sherlock Holmes: A Game of Shadows), Sherlock Holmes (Sherlock Holmes), A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley), Hideghegy (Cold Mountain), A. I. Mesterséges értelem (A.I. Artificial Intelligence), Közelebb (Closer), Alfie (Alfie), Sky kapitány és a holnap világa (Sky Captain and the World of Tomorrow) – ennek a producere is ő volt, Mesterdetektív (Sleuth), Holiday (The Holiday), Bűnös viszonyok (Breaking and Entering), Ellenség a kapuknál (Enemy at the Gates), Gattaca (Gattaca).

GWYNETH PALTROW (Beth Emhoff): Napjaink egyik legelismertebb színésznője. A nemzetközi elismerést egy Oscar-díj, egy Golden Globe Díjhozta meg neki, melyeket a Szerelmes Shakespeare (Shakespeare in Love) című filmben nyújtott alakításáért kapott. További filmszerepei: A vasember ( Iron Man), Vasember 2 (Iron Man 2), Két szerető (Two Lovers), Emma (Emma), Sky kapitány és a holnap világa (Sky Captain and the World Of Tomorrow), Költői szerelem (Possession), A nagyon nagy ő (Shallow Hal), Szívörvény (Bounce), A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley), Tökéletes gyilkosság (A Perfect Murder), A nő kétszer (Sliding Doors), Szép remények (Great Expectations), Hetedik (Se7en).

KATE WINSLET (Dr. Erin Mears): Az évtized legemlékezetesebb és legelragadóbb szerepeit keltette életre. Alakításaiért ötször jelölték Oscar-díjra. A felolvasó (The Reader) című film meg is hozta számára az Oscart és a Golden Globe Díjat. Színész családban nőtt fel. 13 évesen szerepelt először a képernyőn. Filmszerepei: Mennyei teremtmények (Heavenly Creatures), Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), Lidércfény (Jude), Titanic (Titanic), Sade márki játékai (Quills), David Gale élete (The Life of David Gale), Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind), Én, Pán péter (Finding Neverland), A király összes embere (All The King’s Men), Holiday (The Holiday), Apró titkok (Little Children).

BRYAN CRANSTON (Lyle Haggerty): Háromszor kapott egymás után Emmy-díjat a Breaking Bad című sorozatban nyújtott alakításáért. Ezért a szerepért jelölték Golden Globe is. Színpadi szerepeket is játszott, forgatókönyvíróként és rendezőként is próbálkozott. Filmszerepei: A család kicsi kincse (Little Miss Sunshine), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), 2011-ben a Drive című filmben lesz látható, 2012-re várható filmjei: John Carter of Mars, Red Tails, Argo, Total Recall, Rock of Ages.

JENNIFER EHLE (Dr. Ally Hextall): Díjnyertes színpadi és tévés színésznő. Emlékezetes filmszerepei: A király beszéde (The King’s Speech), Napfény (Sunshine), Költői szerelem (Possession), A zsaruk becsülete (Pride and Glory).

SANAA LATHAN (Aubrey Cheever): Színpadi színésznő. A Broadway-n a Raisin in the Sun című előadásban nyújtott szerepéért Tony Díj jelölést kapott. Filmszerepei: Ilyen még nem volt (Something New), Holtunkiglan (The Best Man), Alien vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen (Alien vs. Predator), Időzavarban (Out of Time).

 

AZ ALKOTÓK

 STEVEN SODERBERGH (Rendező): 2000-ben Oscart nyert a Traffic (Traffic) című drámáért, de ugyanebben az évben jelölést kapott az Erin Brockovich – Zűrös természet (Erin Brockovich) rendezéséért is. Soderbergh-et korábban a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában jelölték Oscar-díjra a Szex, hazugság, video (sex, lies, and videotape) című filmért, mely egyben az első nagyjátékfilm rendezése is volt. Fontosabb filmjei: A hegyek ura (King of the Hill), Barátnő rendelésre (The Girlfriend Experience), Az informátor! (The Informant!), Che – Az argentin (Che), Az Ocean’s trilógia, A jó német (The Good German), Buborék (Bubble), Solaris (Solaris), Szemből telibe (Full Frontal), Amerikai vérbosszú (The Limey), Mint a kámfor (Out of Sight), Pusztító szenvedélyek (The Underneath), Equilibrium – Gyilkos nyugalom (Equilibrium). Producerként közreműködött egyebek mellett a következő filmekben: I’m not there – Bob Dylan életei (I’m Not There), Jó estét, jó szerencsét! (Good Night and Good Luck), Egy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind), Azt beszélik (Rumor Has It…), Sziriána (Syriana), Távol a mennyországtól (Far From Heaven), Álmatlanság (Insomnia).

MICHAEL SHAMBERG (Producer) és STACEY SHER (Producer) alkotják a Double Feature Films producer duót. A Fertőzés (Contagion) a harmadik közös munkájuk Steven Soderbergh-gel, az Oscar-díjra jelölt Erin Brockovich – Zűrös természet (Erin Brockovich) és a Mint a Kámfor (Out of Sight) után. Nevükhöz fűződik még az Oscar-díjra jelölt Ponyvaregény (Pulp Fiction), A régi környék (Garden State) és legújabban az Eszeveszett küzdelem (Extraordinary Measures). További filmjeik: Nyakunkon az élet (Reality Bites), Derült égből Polly (Along Came Polly), Szóljatok a köpcösnek! (Get Shorty), Matilda, a kiskorú boszorkány (Matilda), Zsaruk bevetésen (Reno 911).

GREGORY JACOBS (Producer): Ezzel a filmmel folytatja az együttműködést Steven Soderbergh-gel, akivel korábban együtt dolgozott az alábbi filmeken: Az informátor! (The Informant!), Barátnő rendelésre (The Girlfriend Experience), A jó német (The Good German), Szemből telibe (Full Frontal), Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik (Ocean’s Thirteen), Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét (Ocean’s Twelve), Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven), Solaris, Traffic, Erin Brockovich – Zűrös természet (Erin Brockovich), Amerikai vérbosszú (The Limey), Mint a kámfor (Out of Sight), Pusztító szenvedélyek (The Underneath). Jacobs és Soderbergh 1992-ben kezdett közösen dolgozni, amikor Jacobs a rendező munkatársa volt A hegyek urában (King of the Hill). Önálló munkái: Dermesztő szél (Wind Chill), Más, mint a többiek (Little Man Tate).

SCOTT Z. BURNS (Forgatókönyvíró): Producerként megkapta a Humanitas Prize-ot és a Stanley Kramer Awardot, utóbbit az Oscar-díjjal is jutalmazott Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) című dokumentumfilmért. További munkái: Az informátor! (The Informant!), A Bourne-ultimátumot (The Bourne Ultimatum).

JEFF SKOLL (Executive Producer): A Skoll Foundation, a Participant Media és a Skoll Global Threats Fund alapítója, valamint az eBay elnöke. Skoll executive producerként több mint 25 filmen dolgozott, melyek összesen négy Oscar-díjat nyertek, és 18 jelölést kaptak. Legfontosabb filmjei: Jó estét, jó szerencsét! (Good Night and Good Luck), Kőkemény Minnesota (North Country), Sziriána (Syriana), Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth), Papírsárkányok (The Kite Runner), Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson’s War), A látogató (The Visitor), Az informátor! (The Informant!), A szólista (The Soloist), Az öböl (The Cove), Élelmiszeripar Rt. (Food, Inc.).

MICHAEL POLAIRE (Executive Producer): Korábban is dolgozott együtt Steven Soderbergh-gel, többek között Az informátor!-ban (The Informant!), a Solarisban (Solaris) és a Szemből telibe című filmben (Full Frontal). Egyéb munkái: Az igazság fogságában (Where the Truth Lies), Amerika Kommandó: Világrendőrség (Team America: World Police), Mulholland Drive – A sötétség útja (Mulholland Drive), Straight Story – Az igaz történet (The Straight Story), Ami a szexet illeti (Speaking of Sex), Szimpla ügy (A Simple Plan), Flubber – A szórakozott professzor (Flubber), Szemet szemért (Eye for an Eye), Becsapva (Betrayed), Az angyal (The Saint).

RICKY STRAUSS (Executive Producer): Fontosabb filmjei: Jó estét, jó szerencsét! (Good Night and Good Luck), Kőkemény Minnesota (North Country), Papírsárkányok (The Kite Runner), Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson’s War), A látogató (The Visitor), Sziriána (Syriana), Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth), Az öböl (The Cove), Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai (Murderball), Élelmiszeripar Rt. (Food, Inc.), A szólista (The Soloist), Az informátor! (The Informant!).

HOWARD CUMMINGS (Production Designer): Együtt dolgozott Steven Soderbergh-gel a Pusztító szenvedélyekben (The Underneath). Egyéb munkái: Percy Jackson és az olimposziak – Villámtolvaj (Percy Jackson: The Lightning Thief), Lehetek az eseted? (I Love You, Beth Cooper), Kísértetváros (Ghost Town), Elektrosokk (The Trigger Effect), Az esőcsináló (The Rainmaker), Közönséges bűnözők (The Usual Suspects).

STEPHEN MIRRIONE (Vágó): A Traffic Oscar-díjas vágója együtt dolgozott Soderbergh-gel Az informátor!-ban (The Informant!) és az Ocean’s trilógián. Egyéb munkái: Bőrfejek (Leatherheads), Jó estét, jó szerencsét! (Good Night and Good Luck) és Egy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind), Bábel (Babel), Irodai lányok (Clockwatchers), Kavalkád az élet (Thirteen Conversations About One Thing), Bárbarátok (Swingers).

CLIFF MARTINEZ (Zeneszerző): 1976-ban költözött Kaliforniába, fellépett a The Weirdossal, a The Red Hot Chili Peppersszel és a The Dickies-zel. Martinez első munkája Steven Soderbergh-gel a Szex, hazugság, video (sex, lies, and videotape) volt. Azóta számos közös munkájuk volt, így az Amerikai vérbosszú (The Limey), a Solaris (Solaris), a Traffic (Traffic), mely Grammy-jelölést kapott a zenéért is.

LOUISE FROGLEY (Jelmeztervező): Számára a Fertőzés az ötödik közös munka Steven Soderbergh-gel az Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik (Ocean’s Thirteen), A jó német (The Good German), az Amerikai vérbosszú (The Limey) és a Traffic (Traffic) után. Egyéb munkái: Jó estét, jó szerencsét! (Good Night and Good Luck), Syriana (Syriana), Kecskebűvölők (The Men Who Stare at Goats), Bőrfejek (Leatherheads), A Quantum csendje (Quantum of Solace), Az utolsó dal (The Last Song), The Conspirator, A férjem védelmében(The Good Wife).

 Forrás: Intercom

Designhét!

Kezdetét vette immár nyolcadik alkalommal a Design hét programsorozat, mely szeptember 30-tól október 9-ig tart. Ez alatt több mint 100 eseménnyel szolgál a látogatók számára. Terméktervezőink között vannak, akik már egy hete beszerezték az útmutató programfüzetet, mások csak most fogják beszerezni, de vannak, akik programfüzet nélkül is kiválóan boldogulnak!  De ez az esemény nem csak terméktervezőknek szól, hanem mindenkinek, aki rendelkezik szépérzékkel, vagy éppen szert akar tenni ilyesmire. Ezen kívül a Design Hét Gasztro program is biztosítja még széles, minden érzékszervre kiterjedő kínálatát.
Figyelmetekbe ajánlom, hogy ez alkalommal rengeteg designbolt nyújt kedvezményeket, ami az egyedi tervezésű termékek általában magas árának kölcsönöz kisebb mosolyt.
Ha mindez még nem győzött meg mindenkit, úgy ajánlani tudom a különböző kiállításokat.
Workshopokon is részt vehettek, ahol az elkészült tárgyakat haza is vihetitek (például október 7-8 alkalmával gombokat lehet készíteni, így aki fel akarja dobni öltözékét, annak ott a helye). Egyes workshopokra sajnos jelentkezni kellet jó előre, viszont még vannak kötetlen alkalmak, melyek anyagkészlet erejéig tartanak.

További információ valamint programlista a www.designhet.hu oldalon található, érdemes böngészni, mert itt mindenki találhat kedvére valót.

Diákversenyek – 2011/12

Ericsson C++ Programozó Bajnokság

YOUR C++HANCE TO CHANGE TO WORLD

Regisztrálj a háromfordulós C++ programozó bajnokságra, melyre hallgatók és frissdiplomások jelentkezhetnek!

Díjazás: stockholmi utazás, Sony Ericsson csúcskategóriás okostelefon, Ericsson ajándék csomag

Karrierlehetőség: a döntősök állásjelentkezéskor mentesülnek az Ericsson szakmai felmérése alól!

További információk:
www.ericssonbajnoksag.hu
www.facebook.com/ericssonbajnoksag

 

UniTech Online Mérnökverseny

Feladat: a selejtező során online kvíz és esettanulmány feladatok várnak a mérnökcsapatokra, melyeket a kiemelt támogató, a CLAAS szakértői állítottak össze. A döntőben a legjobb 10 csapat vehet részt.

Díjazás: németországi tanulmányút, Apple iPad2, salzburgi kirándulás, iPhone4, szakkönyvcsomag + karrierlehetőség

További információk:
www.unitechverseny.hu
www.facebook.com/mernokverseny

 

ITech Challenge – Informatikus hallgatók versenye 

Feladat: IT esettanulmány feladatok és kvízkérdések megoldása

A feladatok jellege: hálózati/szerver ismeretek, rendszerépítés, ügyfél- és projektmenedzsment, SAP, általános IT tudás…

Támogatók: ExxonMobil, KFKI, IQSYS, T-System, Red Bull

Díjazás: prágai utazás, Red Bull Hangar7 látogatás, Nokia E72

További információk:
www.itechchallenge.hu
www.facebook.com/itech.challenge

 

BigOne – Mérlegen a tudásod 

Feladat: a BigOne vetélkedő során egy virtuális irodában egy képzeletbeli tanácsadó cég munkatársaként, üzleti esetekhez kell megoldásokat nyújtanotok.

A játék 2011. október 25-én indul, és három hétig tart. November végén kiderül, hogy melyik csapat viheti el a fődíjat:

Díjazás: repülős utazás Barcelonába

További információk:
www.bigone.hu
www.facebook.com/kpmginhungary

 

K&H diákkupa 

Feladat: országos online bankszimulációs verseny. Háromfős csapatok bizonyíthatják be, hogy a bank és biztosítói területen megállják a helyüket.

Díjazás: brüsszeli utazás, e-book olvasó, vásárlási utalvány, Kalandra Fel! élmény doboz

Sikeres szerepléssel karrieredet is megalapozhatod a K&H Csoportnál!

További információk:
www.khdiakkupa.hu
www.facebook.com/khdiakkupa