Mozigépész – Gravitáció, avagy mire jó egy poroltó a világűrben?

Life in space is impossible. A Gravity című film ezzel és néhány ehhez hasonló ténnyel startol, miután az óriási IMAX teremben minden fény elsötétült, minden susmogás elhalkult, és már csak a kezek fürge matatását lehetett hallani a popcornos zacskókban. Miután felocsúdok az igazság okozta döbbenetből, rögtön eszembe jut egy másik szlogen (In space no one can hear you scream), ami anno egy másik, azóta legendássá vált és korszakalkotó filmet reklámozott – és valószínűleg a Gravity is ilyen lesz.

GRAVITY

Mit kell tudni erről az alkotásról, mielőtt nekifogunk? Először is azt, hogy effektíve két színészből áll a teljes szereplőgárda, plusz Houston, aki viszont szegény elég hamar kikerül az események szó szerinti sodrából. A rendező pedig az egyúttal a forgatókönyvet is jegyző Alfonso Cuarón, aki eddig nem igazán volt ismert: az egyik Harry Potter filmen kívül nem sok minden kötődik a nevéhez, amit egy halandó mozilátogató ismerhet. A sztori is elég egyszerű: egy orosz műhold lelövése „kissé” balul sül el, és a Föld körül keringő mesterséges égitesteket sorra kaszálják el a törmelékek, illetve maguk is halálos repeszekké válnak. A Hubble űrteleszkópot javító asztronauta-csapat hirtelen ennek az áradatnak a kellős közepén találja magát, és a végére mindössze két túlélő marad: Matt Kowalski parancsnok (George Clooney) és Ryan Stone szerelőtiszt (Sandra Bullock). A siklójuk megsemmisül, az összeköttetés Houstonnal megszűnik, fogytán az oxigén, ráadásul még törülközőjük sincs, és így kell nekik maguknak megtalálniuk a visszautat a Földre a semmiben lebegve, miközben a gyilkos törmelékek újabb köröket rónak a bolygó körül…

Nem tagadom, a rengeteg pozitív kritika után óriási várakozással ültem be a moziba, és örültem, hogy végre egy rendes egészestés filmet nézhetek meg IMAX-ban az ismeretterjesztők után. Hiszen, mint az Avatarnál, most is az folyt még a csapból is, hogy ezt a filmet muszáj, ezt a filmet nem szabad máshogy, mint IMAX-ben. Hát hittem nekik. És igazuk volt. Az óriási képernyő és a 3D egyvelege hihetetlen élményt ad, pontosabban egy elképzelést arról az élményről, amikor az ember a Földet több száz kilométeres magasságban lebegve szemlélheti. Tájak, világító városok, sarki fények, nap- és holdfelkelték és lementék, és a végtelen űr látványa éreztetik, hogy mennyire törékeny is a mi kis világunk, amiben élünk, amiben életképesek vagyunk. És akkor még csak pár perc telt el a filmből…

gravity-movie-review

Tehát se a szereplőgárda, se a forgatókönyv nem emésztett fel nagy erőforrásokat, ugyanakkor valami elképesztően erős mindkettő: Sandra Bullock minden Arany Málnáját visszaadhatja a Gravity-ben nyújtott alakítása után, George Clooney pedig amúgy is favorit, ráadásul az űrben is láthattuk már szerepelni (Solaris, 2002), tehát – akárcsak a karaktere – igazi rutinrókának számít. A történet pedig kellően nyomasztó, és már azelőtt kifejti a hatását, mielőtt még beülnénk a filmre (valószínűleg ezért is adtak ki ilyen hosszú, a spoiler határán mozgó trailereket) – ugyanakkor mégis rengeteg fordulatot tartogat, emellett pedig remek lehetőség rejlik benne, hogy a 21. századi űrtechnológiával varázsolja el a közönséget.

gravity-movie-bullock-astronaut

Ezzel el is érkeztünk a film erősségéhez: a képi világhoz. Nemcsak elképesztő precizitással van kidolgozva minden technikai részlet – ami a Star Wars rajongóknak különösen szokatlan lehet –, hanem abszolút hitelesen ábrázolják, hogy milyen lehet odafenn dolgozni, mozogni, másokkal kommunikálni, vagy csak hogy mennyire más, amikor az embernek az űrben vérzik az orra. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a kameraállások teljesen újszerűen hatnak: a POV (Point of View) fényképezés egy általam látott filmben se volt ilyen hatásos és jól eltalált, és már-már számítógépes játékban éreztem magam, nem is moziban. Amikor a Nemzetközi Űrállomáson belül mozgott a kamera, a 3D-n keresztül már tényleg olyan volt, mintha ott járnék: átéreztem a nyugtalanítóan szűkös helyek és a rengeteg műszer komplexitását. Az élményt olyan ötletes húzásokkal tették teljessé, mint például a kameralencsére csapódó, lebegő vízcseppek vagy apró kis lángok terjedése a súlytalanságban. A kilátás pedig, mint már említettem, tényleg megérte az IMAX jegyet, és engem már csak egy igazi űrhajós beszámolója érdekelne, hogy mennyiben hasonlít a film élménye a valódihoz.

gravity-movie-review-space-earth

Ennek a kidolgozottságnak köszönhetően egészen máshogy jön át a thriller-feszültség, mint ahogy azt megszokhattuk. Egyszerre nyomasztó, izgalmas és gyönyörű a film, főleg annak tudatában, hogy a saját bolygónkat látjuk a háttérben. Ráadásul a hangeffektusokat majdnem teljesen elhagyták (90%-ban csak a rádión vagy magában beszélő szereplőket halljuk); kizárólag a látvánnyal és a gondosan hozzáillesztett hatáskeltő zenével érik el, hogy a nézőt totálisan a székbe szögezze egy-két jelenet.

Ami még nagyon élethűre sikeredett, az a cselekmény során felmerülő problémák és megoldások. A film alapján egy elég jó képet kapunk arról, hogy miért kapnak több éves kiképzést az asztronauták, és hogy nem véletlenül válogatják ki azokat, akik testileg, lelkileg és szellemileg is egyaránt a topon vannak. Az egyik legalapvetőbb probléma, amit el sem tudunk képzelni a földről, hogy hogyan lehet mozogni a semmiben. Itt jön képbe az alcímben emlegetett poroltó: a WALL-E rajongók már tudhatják is a választ, hogy mire jó ez az eszköz az űrben, és kicsit nehéz is nem vigyorogva nézni azt az egyébként nagyon izgalmasnak szánt jelenetet, amikor főhősnőnk poroltóval cikázva irányítja magát egy űrállomás felé…

original

Összefoglalva tehát mindenkinek csak ajánlani tudom ezt az alkotást annak ellenére, hogy néha azért most is belém bújt az a „na, ezt a valóságban tuti nem éli túl senki” érzés. Sőt, mérnök szemmel nézve szerintem különösen érdekes, ahogy elénk tárulnak a különböző aeronautikai tervezési problémák. A Gravity, akárcsak annak idején az Alien, újradefiniálja a sci-fi-thriller műfajt, úgyhogy irány a moziba be! Egy embertípust tudnék csak mondani, aki inkább maradjon távol ettől a filmtől: aki asztronautának készül…

Röviden
Eredeti cím: Gravity
Kategória: akció, sci-fi, thriller
Játékidő: 91 perc
Rendező: Alfonso Cuarón
Főszereplők: Sandra Bullock, George Clooney
IMDb szerint: 8.7/10
Szerintem: 10/10

 

Minden vélemény számít!